Visszatér-e a kamatvágás kora?
Nagy meglepetést okozott az infláció októberi alakulása. A szakértők ugyan az üzemanyagok körében előre hozott áfaemelés miatt számítottak arra, hogy a 3,7 százalékos szeptemberi szintről 0,1-0,2 százalékpontos mérséklődés lesz, de 3,2 százalékos tényadatot senki nem várt. Ez az érték megegyezik a februárban mért csaknem két évtizedes mélyponttal.
Főként az élelmiszerárak és a tartós fogyasztási cikkek területén voltak óvatosabbak az elemzők. Úgy tűnik, utóbbi termékkörben a jövő év eleji áfacsökkentés tovább élezi az amúgy is meglévő piaci árversenyt – fogalmaz Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Az árgarancia, az előre hozott áfacsökkentés és egyéb, az árcsökkentést szolgáló technikai megoldások elterjedése jelzi, e területen rendkívül erős kontroll alatt vannak az árak. Az áfacsökkentés előtti ármérséklésnek van még egy hatása: a gyakorlatban januártól életbe lépő adóváltozás árakban történő lefutása feltehetően részben még ezt az évet érinti, és jövőre csak az első néhány hónapban hoz további esést.
A fogyasztói árindex látványos csökkenése mellett az erős szezonalitású, hektikus ármozgású termékek hatását kiszűrő maginflációs mutató is egyre újabb történelmi mélységekbe süllyed, most épp 1,4 százalékon áll. Érdemes megjegyezni, hogy a 3,2 százalékon álló hivatalos inflációs mutató mellett akár már az is felmerülhet, hogy a jegybank elvéti, egészen pontosan „alullövi” az idei 4±1 százalékos inflációs célját. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a benzinárak további esése mellett ez meg is történhet. Forián nem számít ilyesmire, ő 3,3-3,4 százalékos év végi inflációs mutatóra számít.
Miközben a magyar inflációs folyamatok kedvezően alakulnak, Nyugaton éppen az árstabilitás vívmányát érzik fenyegetve a jegybankok. A magas olajárak okozta inflációs veszély miatt a tengerentúlon többször emeltek kamatot. Európában is „megy ki a divatból” a kamatcsökkentés gondolata – véli Forián, aki szerint a hazai folyamatokat és az inflációs célkövetés logikáját tekintve lehetne tovább mérsékelni az irányadó kamatot. Ám mégis úgy véli: erre valószínűleg nem kerül sor. Születhet ugyan néhány, vágásra érkező szavazat a monetáris tanácsban, de a testület összességében azt a korábban is jellemző megoldást választja, hogy a piac árazásának megfelelő döntést hoz, ami feltehetően a kamatszint tartása lesz – mondja. Ám Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a kitűnő inflációs kilátások legalább annyit nyomnak a jegybanknál a latban, mint a komoly egyensúlyi problémák és a globális tőkepiacon megfigyelhető bizonytalanság, és újra csökkenhet, így 6 százalék alá süllyedhet az alapkamat.
