BUX 43,945.45
+1.10%
BUMIX 3,775.22
-0.68%
CETOP20 1,824.74
0.00%
OTP 9,144
+2.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.49%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.30%
RABA 1,125
-0.88%
+0.99%
-0.63%
-0.66%
0.00%
-1.82%
0.00%
-1.75%
0.00%
-0.30%
OTT1 149.2
0.00%
-1.33%
MOL 2,950
+1.72%
DELTA 39.45
+1.68%
ALTEO 2,760
-0.72%
0.00%
+0.23%
0.00%
0.00%
-0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.68%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
+2.54%
-2.38%
0.00%
-2.69%
+5.50%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
0.00%
NAP 1,192
-3.09%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Adóharmonizáció: javuló esélyek

Nem adja fel a harcot Kovács László a társasági adóalap számításának uniós egységesítéséért. Az adóügyi biztos szerint az utóbbi időben javultak is az esélyek: ma már mintegy húsz tagállam készen állna a harmonizálás megfontolására.

Az Európai Bizottságon belül tapasztalható ellenállás ellenére – mint amilyen McCreevy belső piaci biztos nyilvánosság előtt is megismételt elutasítása – sem változtak Kovács László elképzelései a társasági adóalap uniós harmonizálásának kérdésében – erősítette meg lapunknak az adóügyi biztos. Továbbra is azt tartja, hogy az egységes piac előnyeinek kiaknázásában az egyik legfajsúlyosabb akadályozó tényező az adórendszerek különbsége. A huszonötféle számítás egyértelműen versenyhátrányt idéz elő.

A realitásoktól sem szabad azonban elrugaszkodni. Az adókulcsok egységesítése nem lenne reális célkitűzés, de nincs is rá szükség. Az átlátható adóverseny ugyanis nem zavarja az egységes piac működését, az egységes adóalap-számítás éppen ilyen átláthatóbb helyzetet teremtene.

Kovács szerint az utóbbi időben szélesedett azok köre, akik úgy vélik, hogy a versenyképesség javítása fontosabb, mint az adóügyek érinthetetlensége. Mintegy húsz tagállam készen állna az adóalap-számítás harmonizálásának megfontolására. És ha végkép nincs más út, a vétó megkerülésének egyik módja lehet a megerősített együttműködés keretei között felvállalt egységesítés. A bizottság a jövő év első felében állásfoglalást tesz közzé az ügyben, amit aztán átadnak az Európai Tanácsnak. A tagállamok reagálásán lemérhető lesz a lehetséges további lépések iránya és köre – jegyezte meg Kovács László.

Az első biztosi év állandó témája volt az áfakérdés is, s két vonatkozása is napirendi pont lesz a jövő héten esedékes EU-s pénzügyminiszteri tanácsülésen. Egyszerűbb lesz az új tagállamoknak ideiglenes jelleggel megengedett áfakulcsmérséklés meghosszabbítása. Mindig méltánytalannak éreztem, hogy míg a régi tagországok egy sor esetben lejárat nélküli engedélyt kaptak csökkentett áfakulcsok alkalmazására, addig hasonló rendszert a tavaly csatlakozottaknál csak átmeneti időre engedélyeztek, s ez 2007–2010 között kifut – mutatott rá. A megoldás szerinte az újaknál alkalmazott kedvezményes kulcsok 2015 végéig való kiterjesztése lehet.

Nehezebb dolog a munkaigényes szolgáltatásoknál kísérletképpen, ez év végéig engedélyezett csökkentett áfakulcsok megőrzése. A hét évvel ezelőtt elhatározott projekt célja volt kipróbálni, vajon generál-e újabb munkahelyeket, ha egyes szolgáltatások esetében – például kis javítóműhelyeknél, fodrászoknál, ház körüli szolgáltatásoknál, öt évnél régebbi házak felújításánál – kedvezményes áfakulcsot alkalmaznak. Bár a hipotézis nem igazolódott be, hét év után ezek a kedvezmények szerves részévé váltak a rendszernek, és a kulcsok visszaállítása, azaz megemelése munkahelyek sokaságát veszélyeztetné. Két lehetőség adódik. Az egyik a kísérlet meghosszabbítása, ez azonban továbbra is kizárná a kísérletben nem részes új tagországokat. A másik, ha az ideiglenesnek szánt rendszerben szereplő szolgáltatások listáját átvinnék azon áruk és szolgáltatások körébe, amelyekre bármely tagállam csökkentett áfakulcsot alkalmazhat. Emellett szól, hogy olyan helyi jellegű szolgáltatásokról van szó, amelyeknek nincs határokon átnyúló, versenytorzító hatása.

Mindkét változat gyengéje, hogy a maximális költségvetési bevételre törekvő német kormány ellene van. Kovács mégis bizakodó, mert úgy véli, hogy míg az előző kormány talán joggal tarthatott attól, hogy áfacsökkentési követelések nyomása alá kerülhet, addig az elsöprő többségű nagykoalíció könnyebben tudna kezelni egy ilyen problémát.

A soros elnökségek rendszere rejt bizonyos lehetőséget a kompromisszumok elérésére – mutatott rá Kovács László. A brit kormány például támogatja javaslataimat az áfaügyekben. Az ebben különvéleményt valló németek viszont pártolják a társasági adóalap számításának harmonizálását. Ezért ezt a dossziét a 2007. első félévi német elnökség idejére próbáljuk majd megérlelni – tette hozzá.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek