Ha Magyar Péter szerint Orbán Viktor kifosztotta az államkasszát, akkor még nem látta, hogy mit művelt a legnagyobb barátja, Donald Tusk
Egyre gyakrabban hangzik el kormányzati politikusok szájából, hogy a leköszönő Orbán-kormány szerintük kifosztotta az országot. Magyar Péter miniszterelnök a minisztériumok csütörtöki átadás-átvételén emiatt esett neki a minisztereknek, akiket látványosan is felkérdezett, amiért szerinte rossz állapotban adták át a magyar gazdaságot.
Ha Magyar Péter szerint Orbán Viktor kifosztotta az államkasszát, akkor még nem látta, hogy mit művelt a legnagyobb barátja, Donald Tusk
A kormányfő állításának alapja minden bizonnyal a költségvetés állapota lehet. Április végén, tehát az utolsó hónapban, amikor még az Orbán-kormány volt hatalmon, az államháztartás központi alrendszere 3849,8 milliárd forintos hiánnyal zárt , ami jókora hiánynövekedést takart. Egyetlen hónap alatt 429,4 milliárd forint hiánnyal nőtt a deficit, áprilisban ekkora növekedést a hiányban még sosem láttunk. Ám ennél is lényegesebb, hogy az éves módosított hiánycél elérte a 70 százalékot. Ugyanakkor érdemes annyiban árnyalni a képet, hogy a költségvetés hosszú évek óta orrnehéz, a hiány 60–70 százaléka rendszerint az első három-négy hónapban teljesül, majd a nyári időszakban mérséklődik, mielőtt az év végén ismét lazulna a fiskális fegyelem.
Kármán András pénzügyminiszter természetesen kedden a pénzügyi és költségvetési bizottság előtti meghallgatásán is beszélt a költségvetés helyzetéről. Állítása szerint találkozott olyan belsős anyaggal, amely 6,8 százalékos GDP-arányos hiányt jelez előre az idei évben, ezért szerinte nehéz költségvetési helyzetet örökölt a Tisza-kormány.
Úgy tudjuk, hogy valós lehet ez a szám, ennek egyik oka, hogy a vártnál alacsonyabb lehet az idei GDP-növekedés. A kormány 3 százalékos gazdasági növekedés mellett tervezte meg az idei büdzsét, az elemzők és a jegybank is már sokkal inkább 1,5–2 százalék közötti növekedést jósolnak, és az iráni háború, valamint az energiaválság miatt ennél rosszabb forgatókönyv is lehetséges. Emellett az előző kormány jóléti intézkedései nyomot hagyhattak a költségvetésben. Összesen közel 1600 milliárd forint tesznek ki ezek az intézkedések két év alatt, ami a GDP 2 százalékának megfelelő összeg, s ami elsődlegesen rontja az egyenleget.
Mindenesetre még ha valóban igaz, amit Kármán András állít, hogy a GDP 6,8 százaléka lehet idén a költségvetés hiánya, semmi ahhoz képest, ami Lengyelországban történik.
A lengyel kormány óriási költségvetési élénkítést hajtott végre az utóbbi években, tavaly a GDP 7,3 százalékára rúgott a deficit. Ez az egész EU második legmagasabb hiányadat volt a román után. Ráadásul Varsó idén sem készül gyors költségvetési kiigazításra: a pénzügyminisztérium az idei büdzsét is 6,5 százalékos hiánnyal tervezte meg. Pedig a növekedésre nem lehet panasz. Minden európai konjunkturális nehézség ellenére a GDP bőven 3 százalék felett növekszik, tehát a gazdaság állapota nem indokolja a fiskális lazaságot. Mindenesetre elemzők szerint idén a kormányzati prognózisnál nagyobb, akár 6,7-6-8 százalékra is rúghat a lengyel költségvetési lyuk 2026-ban.
A sors különös fintora, hogy Magyar Péter – miközben az államkassza kifosztásáról beszél idehaza – abba a Varsóba utazik első külföldi útján, ahol a magyarnál jóval nagyobb költségvetés lazaság jellemzi már egy ideje a kormány működését.
Olyannyira, hogy idén lehet a harmadik egymást követő év, amikor a lengyel hiány meghaladja a magyart. Az meg csak a hab a tortán, hogy Magyarországgal ellentétben Lengyelországban nagyon szóba sem kerül az euró bevezetése. Ennek egyik feltétele éppen a költségvetési szigor és a 3 százalékos maastrichti kritérium elérése lenne, ezek nélkül az euróövezet előszobájának számító ERM 2-be se lehet belépni. Magyar Péter ezt a célt a tűzte ki, amit Magyarországnak 2030-ra teljesítenie kell.
Lassan akkora a lengyel adóssághegy, mint a magyar
Ugyanakkor nemcsak a lengyel hiányadat aggasztó, hanem az államadósság is. Idén már a GDP 65 százalékára emelkedhet az ország államadóssága, csaknem 10 százalékponttal nagyobb a Covid évében látott 56,6 százalékos rátának. Bár Magyarországon még mindig kétségtelenül magasabb volt tavaly (a GDP 74,6 százaléka) az adósság, de alatta van a 2020-as 78,6 százalékos rátának. Tehát Magyarország minden nehézség ellenére csökkentette az adósságát az elmúlt években, ami például nem mondható el egyik visegrádi országról sem.
Mindenesetre a hitelminősítők láthatóan egyre türelmetlenebbek Lengyelországgal kapcsolatban:
- a Moody’s tavaly s stabilról negatívra rontotta Lengyelország kilátásait, a gyengébb költségvetési kilátásokra és a hiány megfékezésére irányuló erőfeszítéseket veszélyeztető politikai patthelyzetre hivatkozva;
- a Fitch amely tavaly szintén rontott Lengyelország kilátásán, az év elején figyelmeztetett, hogy leminősítést kaphat, ha nem sikerül stabilizálni az államadósságot.
A lengyel kormány hivatalos EDP-jelentése szintén megerősíti, hogy Varsó továbbra is magas hiánnyal számol. Ennek egyik magyarázata a védelmi kiadások növelése, Lengyelország ugyanis a GDP közel 5 százalékát költi védelemre, átszámolva forintba, 16-17 ezer milliárdnál jár nominálisan.
A magyar költségvetés továbbra is finanszírozható
Bár a magyar hiány valóban a lengyelhez hasonlóan magas, van azonban egy fontosabb tényező is. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője mindezek ellenére a magyar költségvetésben nem lát nagy problémát: szerinte amíg a piaci bizalom megvan az új kormány iránt, addig a költségvetést is lehet finanszírozni, és szerinte ez a lényeg. Úgy véli, a kormánynak egyetlen dolga van: éljen a bizalommal, és használja ki a helyzetet, hogy a piacok várnak. Ugyanis nem azt várják, hogy egy-két hónap alatt rázza gatyába a költségvetést, amely a Covid óta botladozik. Viszont időben el kell készíteni a makropályát, a hosszú távú előrejelzéseket és az euró bevezetésének forgatókönyvét, majd ezek mentén felvázolni a hosszú távú strukturális kiigazító lépéseket, amelyekkel a költségvetés is helyreállítható.
Soha nem volt még ekkora az ország deviza- és aranytartaléka
Azt már mi tesszük hozzá, hogy az ország kifosztásának állítása lényegében kommunikációs panelként értékelhető, amivel megindokolja a magyar miniszterelnök, hogy miért nem tudja betartani a kampányígéreteit. Másrészről a valóságban sem állja meg a helyét az állítás, aminek legjobb cáfolata, hogy Magyarországon soha nem volt ekkora a deviza- és aranytartalék. Emellett az állami vagyon is jelentősen növekedett 2010 óta, elég csak a közművek vagy a Ferihegyi reptér visszavásárlására gondolni.
