Kihívások kereszttüzében a magyar gazdaság: változtak az elemzők várakozásai – ez várhat idén a pénztárcánkra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgészen mozgalmasan alakultak a piacok a mögöttünk hagyott héten. Miközben nemzetközi szinten egyre nagyobb a félelem az infláció újbóli, lehetséges fellángolása miatt, és ennek következtében emelkednek a kötvényhozamok, és a piacok már az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedtől is kamatemelést várnak, addig Magyarországon látványos hozamesés volt tapasztalható, és a kamatcsökkentési várakozások jelentősen erősödtek. A japán és a német kötvényhozamok évtizedes csúcsokat döntenek, és az amerikai hozam is gyorsan emelkedik, miközben a befektetői kereslet igen erős a magyar kötvények iránt, a hozamok masszív esését okozva a kötvényaukcióikon.
Az MBH Elemzési Centrum legfrissebb elemzése szerint ez az együttállás párját ritkítja, és rendkívül bizonytalanná teszi az előrejelzéseket. A nagyot csökkenő hazai kockázati felár miatt most már annyira jelentős a kamatgörbe rövid oldalán a forint előnye a régiós devizákkal szemben, hogy a magyar fizetőeszköz további felértékelődésének megakadályozására a kamatok rövid távú csökkentése elkerülhetetlennek tűnik. Az elemzők úgy gondolják, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emiatt már júniusra előrehozhatja a kamatcsökkentések megkezdését, de az 5,5 százalékos szint elérése után lassítani fog a tempón, mivel az infláció várhatóan folyamatosan emelkedik majd idén.
Ugyanakkor a módosuló előrejelzéseik mellett az MBH Elemzési Centrum GDP-re és a forintra vonatkozó várakozásai változatlanok maradtak. A gyengének ígérkező mezőgazdasági szezon és az elhúzódó iráni konfliktus kockázatatai miatt az első negyedéves, vártnál jobb GDP-növekedés ellenére elemzőik tartják a 2026-ra vonatkozó 1,6 százalékos GDP-előrejelzésüket, míg jövőre az európai uniós források várható beáramlása és a nagy ipari gyártókapacitások felfutása miatt elképzelhetőnek tartják a 3 százalék fölötti GDP-növekedést.
„Ami a forintot illeti, az elmúlt napok hírei (az MNB kamatcsökkentése az FX swap tenderén, valamint Kurali Zoltán és Kármán András jelzései) arra utalnak, hogy már a gazdaságpolitika irányítói is úgy látják, hogy a forint túlságosan erős lett az elmúlt hetekben. Így fenntartjuk azt a várakozásunkat, hogy a nyári hónapokban inkább 360–370 forint között mozoghat az euró-forint devizapár, őszre pedig 370 forint fölé drágulhat az euró” – áll a pénzintézet elemzésében.
Folytatódhat az infláció elleni küzdelem
Az infláció kapcsán az MBH Elemzési Centrum 3,4 százalékról 3,0 százalékra módosította a 2026-os átlagos előrejelzését, a 2027-es várakozást pedig 0,1 százalékponttal 3,9 százalékra csökkentette. Kiemelték, hogy bár a közel-keleti konfliktus emelkedő energiaárakat jelent, ez egyelőre nem látszik nagyon erősen az inflációs számokban.
Megjegyezték, hogy Magyarországon továbbra is érvényben vannak a védett üzemanyagárak és az árrésstopok. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a parlamenti meghallgatásán elmondta, szerinte még nem jött el az ideje annak, hogy az utóbbit kivezesse az új kormány.
- A védett üzemanyagárak kivezetése sürgetőbb kérdés lehet az MBH elemzői szerint a készletek esetleges kiürülése miatt, ezért arra számítanak, hogy ezt akár már a nyáron meglépi a kormány, ez pedig nagyobb áremelkedést fog okozni.
- Úgy vélik, hogy az árrésstopok kivezetése akár fokozatos is lehet, így ennek áremelő hatása időben elhúzódó és nem hirtelen nagymértékű lesz.
- Az erős forint ugyanakkor segít fékezni az inflációt.
A jövő évi átlag azonban magasabb lehet, mivel az idei év eleji bázis eleve nagyon alacsony, ráadásul áthúzódó hatások is szerepet játszhatnak a későbbiekben.
Az MNB is tehet egy lépést
A jegybanki alapkamatra vonatkozó várakozásait lefelé módosította az MBH Elemzési Centrum, év végére 5,50 százalékos alapkamatot várnak, 2027 végére azonban továbbra is 5,00 százalékos kamatszintet prognosztizálnak. Úgy véli, hogy az inflációs pálya is kedvezőbb lehet a vártnál, és a forint árfolyama is kedvez az MNB-nek. Az utóbbi kapcsán Kurali Zoltán, az MNB alelnöke jelezte, hogy az erős forint miatt már júniusban terítékre kerülhet a kamatcsökkentés.
Azonban a devizapiaci helyzet mellett a jegybanknak az inflációs kilátásokra is figyelnie kell, és ezen a téren még nem dőlhet hátra, ugyanis a közelmúltban mindhárom nagy telekommunikációs vállalat, valamint számos bank és pénzintézet jelezte, hogy hamarosan inflációkövető díjemelést fog érvényesíteni. Ez ismét rávilágít arra, hogy a 2 százalék körüli infláció, amit az elmúlt hónapokban láttunk, részben mesterséges módokon (védett üzemanyagár, árrésstop, önkéntes árkorlátozás) van fenntartva.
Az MBH a költségvetési hiány kapcsán megemelte korábbi várakozásait. 2026-ban a GDP arányos hiány 6,1 százalékos, 2027-ben 5,2 százalékos lehet szerintük, míg korábban idénre 5,6 százalékot, jövőre 4,8 százalékot vártunk.
A magyar euróbevezetés szempontjából sem mindegy, mi következik
„Az év elején azt láthattuk, hogy a 2026-os hiánycél legnagyobb része már teljesült, a havi hiányadatok sorra okozták a kellemetlen meglepetéseket. Arra számítunk, hogy ez valamilyen szinten lassulhat a következő hónapokban. Az új kormány beígért intézkedései nagymértékben terhelnék a költségvetést, de bizakodásra ad okot, hogy azt hangsúlyozzák: a megvalósítás előtt látniuk kell a költségvetés helyzetét. Az áfacsökkentés lehetősége fennáll idénre, de az szja csökkentése valószínűleg jövőre tolódik, legalábbis a kormányzati kommunikáció ezt sugallja. Úgy gondoljuk, hogy jövőre már érdemben csökkenhet a költségvetési hiány” – áll az elemzésben.
Megjegyezték, hogy az európai uniós források beáramlása közvetve támogathatja a költségvetést, kiadási oldalon pedig nem jelentkeznek majd olyan egyszeri tételek, mint a fegyverpénz kifizetése, ami önmagában a GDP nagyjából fél százalékával rontja idén az egyenleget. Ugyanakkor a kamatkiadások is a vártnál jobban csökkenhetnek, ami már jövőre 0,1-0,2 százalékpontot jelenthet a hiány tekintetében.
Ha a kormány célja az euró bevezetése, akkor a hiány és az államadósság csökkentése is prioritásként kell, hogy szerepeljen a döntéseknél, ez pedig csökkenő hiánypályát kellene eredményezzen, a belengetett adócsökkentések és nyugdíjemelés ellenére.
Az elmúlt napokban-hetekben hatalmasat eső állampapírhozamok további csökkenése rövid távon már nem valószínű az MBH Elemzési Centrum szerint, mivel a nemzetközi környezetben látható inflációs félelmek, illetve az új kormány előtt álló költségvetési kihívások nem támasztják alá, hogy a már eddig is sokat csökkenő hozamok idén tovább essenek. Emiatt év végére a most 5,5 százalék körüli tízéves hozam az őszi hónapokra 5,8 százalék körüli szintekre emelkedhet, ezt követően azonban további lassú hozamcsökkenést várnak, emiatt 2026 végére 5,75 százalékos, 2027 végére pedig 5,15 százalékos tízéves hozamra számítanak.
