EGYÉB módosítások

Társasági adó. Az adókulcs 5 millió forint adóalapig 10 százalék lesz, feltéve, ha az adózó alkalmazottanként havonta legalább a minimálbér másfélszerese – hátrányos térségekben a minimálbér – után fizet járulékot és semmilyen más adókedvezményt nem érvényesít a társasági adóalapból. Az adóévben ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó száz százaléka levonható lesz az adózás előtti eredményből. A legfeljebb százezer forint egyedi értékű tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog és szellemi termék egy összegben elszámolható lesz értékcsökkenésként. Új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrije által minősített, kortárs képzőművészeti és iparművészeti alkotások vásárlói. E szerint az adózó adóalapját öt éven át az alkotás beszerzési értékének 20-20 százalékával csökkentheti. A tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló után a minimálbér 24 százalékával lehet csökkenteni az adóalapot a jelenlegi 20 helyett. Azok a kis- és középvállalkozások, amelyek szoftverfejlesztőt alkalmaznak, a bérköltség 15 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehetnek igénybe, négy év alatt egyenlő mértékben. A külföldi tevékenységet végző vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket januártól hatályon kívül helyezik, vagyis megszűnik a 4 százalékos adókulcs.

Általános forgalmi adó. Január elsejétől valamennyi termék és szolgáltatás esetében az áfa normál kulcsa 25 százalékról 20-ra mérséklődik. A napilapok adómértéke 15 százalékról 5-re csökken. Az egyéb újságok – hetilap, folyóirat stb. – esetében január elsejétől kétféle áfakulcs érvényesül: az előfizetett példányok 5, a nem előfizetettek pedig 15 százalék áfával terheltek. Ebben a körben csak július elsejétől lesz egységesen 5 százalék az áfakulcs. A kotta és az énekeskönyv is 5 százalékos áfakulccsal adózik januártól. A bolti pénztárgépeket legkésőbb március végéig kell átállíttatni az arra illetékes szervizzel. Jövőre megszűnik az államháztartási támogatások miatti arányos adómegosztási kötelezettség. Januártól az ingatlanközvetítői tevékenység nem tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül. A hulladékkereskedelemben 2006-tól a fordított adózás szabályai érvényesülnek, vagyis a hulladék belföldi értékesítése után az áfát a hulladékot saját nevében beszerző belföldi vevőnek kell megfizetni. Ingatlan pénzügyi lízingje esetén a lízingbe adó eldöntheti, hogy az áfafizetési kötelezettséget választja-e vagy sem a lízingbe adott ingatlanra, s ennek megfelelően illeti meg az adólevonási jog is.

Vállalkozási adó. A közösségi adószámmal rendelkező adózók is evázhatnak januártól, vagyis nem kell kilépniük az eva hatálya alól, ha más uniós tagállamba szeretnének értékesíteni, illetve onnan terméket beszerezni. Ugyanakkor újdonság, hogy az evást áfafizetési kötelezettség terheli, ha az Európai Közösségen belülről szerez be terméket. Ilyenkor a termékbeszerzésről áfabevallást is be kell adnia. Ha pedig EU-s tagállami adóalanynak értékesít az evás, akkor erről az adóhatóságnak negyedévente összesítő nyilatkozatot kell benyújtania. 2006-tól már a közjegyzői irodák is választhatják az evát. A vállalkozói járulékot a főállású társas és egyéni vállalkozóknak is havonta kell megfizetni.

Luxusadó. Január elsejétől új adónemként luxusadó terheli a százmillió forintnál drágább lakóépületeket és üdülőket. Az önkormányzatoknak még a jövő év elején meg kell alkotni az ezzel kapcsolatos rendeletet. Az új adó kivetése kötelező, az ebből származó bevétel a településeket illeti. Az adót az év elején az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos magánszemélynek, illetve a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosultnak – függetlenül attól, hogy magánszemély-e vagy sem – kell megfizetnie. Az adó alapját a lakóingatlan számított értéke határozza meg, amelyet pedig egy háromfokozatú eljárás keretében határoznak meg. Az adózóknak jövőre április 30-áig kell először bevallást adniuk, amelynek alapján az önkormányzat a különböző korrekciós tényezők figyelembevételével megállapítja az ingatlan számított értékét. Az adót – a helyi adókhoz hasonlóan – évente kétszer (március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell) megfizetni. A luxusadó mértéke a lakóingatlan számított értékének 100 millió forint feletti része után 0,5 százalék.

Közteher-viselési hozzájárulás. A művészet, a kultúra és a sajtó területén tevékenykedők választhatják a január elsejétől bevezetésre kerülő új adónemet akár év közben is, feltéve, ha a törvényben meghatározott egyéb feltételnek is megfelelnek. Ezen foglalkoztatottaknak nincs más teendőjük, mint hogy a kifizetőnek, munkáltatónak nyilatkozatot kell tenniük, hogy az ekhó szabályai szerint kívánnak adózni. Az ekhót munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony mellett is lehet választani. Az ekho alapja az ekhóval érintett bevétel, áfa nélkül. A magánszemélynek az ekhoalap után 15, a munkáltatónak pedig 20 százalék adót kell fizetni. A magánszemély az általa befizetett ekho után egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra jogosult, ám nem tarthat igényt a tb pénzügyi ellátásaira (így például táppénzre vagy gyedre). A nyugdíjalap megállapításakor pedig az ekhoalap felét kell figyelembe venni. Az ekho legfeljebb 25 millió forintig érvényesíthető. Ennek azonban az a feltétele, hogy az adózó éves szinten a minimálbér 12-szerese után az általános szabályok szerint megfizesse az adókat, járulékokat. Az ekhóról a magánszemélynek az szja-törvényben meghatározott nyilvántartást kell vezetnie. Fontos, hogy az ekhós bevétel nem számít a magánszemély összevonandó jövedelmének, de a bevallásban az éves összjövedelem részeként számolni kell vele. Ennek azért van jelentősége, mert ezzel a magánszemély túllépheti az adójóváírás, vagy mondjuk a jövedelemkorláthoz kötött adókedvezmények határát. (VI)