Várják a csodát Pekingben: elképesztő GDP-növekedést jósolnak, miközben demográfiai válsággal küzdenek
Kína hosszú távú gazdasági stratégiája új szakaszba lépett: hivatalos adatok szerint évi átlagosan 4,17 százalékos GDP-növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy az ország 2035-re elérje a „mérsékelten fejlett ország” státuszt. Ez az első alkalom, hogy a pekingi vezetés konkrét számokkal jelölte ki, mit tekintene sikernek a következő évtizedben – egyben elismerte, hogy a népességfogyás komoly tényezővé vált a gazdasági tervezésben.
A Kommunista Párt Központi Bizottsága a múlt hónapban mutatta be a következő ötéves terv (2026–2030) előkészületeit, melyek a korábbihoz hasonlóan csak annyit rögzítenek: a cél a „racionális növekedés fenntartása”. Egy most megjelent hivatalos magyarázó kiadvány azonban konkrétabban fogalmaz: a 2035-ös fejlesztési cél – vagyis az, hogy Kína egy főre jutó GDP-je elérje a 20 ezer amerikai dollárt – csak akkor valósítható meg, ha
a gazdaság a következő tíz évben tartani tudja az évi 4,17 százalékos bővülést.
Ez a cél a jelenlegi gazdasági pályához képest mérsékelt, de hosszú távon ambiciózus: az ország GDP-je 2025 első három negyedévében 5,2 százalékkal nőtt, de a kormány az utóbbi években folyamatosan csökkentette a hivatalos növekedési célokat. 2021-ben még legalább 6 százalékos, 2022-ben 5,5 százalékos, azóta pedig 5 százalék körüli érték szerepelt a kormányzati irányelvekben.
A dokumentum arra is rámutat, hogy a népesség csökkenése – évente átlagosan 0,2 százalékos visszaesés várható – új kihívásokat teremt. Míg korábban a gazdasági tervek az ipari fejlesztést és a beruházásokat helyezték előtérbe,
mostantól az emberi tőke fejlesztése és a fogyasztás ösztönzése kerül a középpontba.
A párt stratégiája szerint Kína „összehangolja az emberekbe történő befektetést a fizikai eszközökbe történő beruházásokkal”, és „az új keresletet használja majd az új kínálat megteremtésére”.
A GDP-növekedés csak egy dolog, a népességfogyás már égető probléma
A népességfogyás már most is mérhető: Kína 2022-ben több mint 1,39 millióval kevesebb lakost számlált, mint egy évvel korábban. A kormány ennek ellensúlyozására pénzbeli támogatásokat, házasságösztönző programokat és hosszabb szülési szabadságot vezetett be, de ezek eddig csak korlátozott hatással jártak.
A hivatalos magyarázat szerint Kína hosszú távú növekedési potenciálját továbbra is „a termelési tényezők bősége, a technológiai fejlődés és az intézményi innováció” támogatja, ami elegendő lehet a cél eléréséhez. Kína tehát továbbra is bízik abban, hogy
- a gazdasági szerkezet átalakításával,
- a technológiai szektor erősítésével
- és a fogyasztás élénkítésével tartani tudja a 4 százalék feletti növekedési ütemet.
Ha ez sikerül, Kína 2035-re duplázhatja egy főre jutó GDP-jét, és a Nemzetközi Valutaalap által „fejlettnek” minősített országok közé kerülhet – vagy legalábbis a felső középosztály szintjére. A kihívás azonban óriási: a népességfogyás, a lassuló export és az elöregedő társadalom együttesen új korszakot nyit a kínai növekedési modellben, ahol már nem a mennyiség, hanem a minőség lesz a siker mércéje.
Kína megmondta, mit kell tenni a globális gazdaságban
Li Csiang kínai miniszterelnök szerdán a Sanghajban zajló 8. Kínai Importexpó (CIIE) megnyitóján hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi korlátozások világszerte komoly akadályokat állítanak a gazdasági tevékenységek elé, és sürgette a globális kereskedelmi és gazdasági rendszer reformját, hogy a kereskedelmi szabályok igazságosabbá, átláthatóbbá és észszerűbbé váljanak.
Li beszédében elmondta, hogy a protekcionizmus és az egyoldalú kereskedelmi intézkedések súlyosan hátráltatják a világgazdaság működését, és új kihívások elé állítják a különböző országokat, különösen a fejlődő nemzeteket.
