Javuló konjunktúra az eurózónában
A vállalatvezetők és a fogyasztók körében egyaránt nőtt a derűlátás az eurózónában. Az ennek mérésére használt bizalmi index közel öt éve nem látott szintre emelkedett, miután a decemberi 100,6-ról 101,8 pontra ugrott. Az összesített adat javulása mögött az áll, hogy a jó exporteredmények és a növekvő bevételek hatása helyenként már a fogyasztásban is jelentkezik.
Az Európai Bizottság megbízásából készített jelentés szerzői azonban rámutatnak, hogy a kedvező változás nem egyenletes, és tagországonként jelentős eltéréseket takar. Az Európai Bizottság a tavalyi 1,3 százalék után az idén 1,9 százalékos GDP-növekedésre számít az euróövezet 12 tagállamában, az OECD viszont ugyanitt 2,1 százalékos expanziót vár.
A legnagyobb egyenetlenségek a német gazdaságban jelentkeznek. Itt az ipar – főleg a kivitel révén – továbbra is jó teljesítményt nyújt, a belföldi fogyasztás néhány hét óta prognosztizált élénkülése azonban még várat magára. Sőt a kiskereskedelmi forgalom decemberben az előző hónaphoz és az egy évvel korábbi azonos hónaphoz képest is visszaesett. Előrejelzések szerint azonban a lakossági fogyasztás az év hátralévő részében növekszik majd, mert az üzleti világ bizakodásának javulása előbb-utóbb a lakosság körében is érezteti a hatását, emellett a labdarúgó-világbajnokság is lendületet ad a keresletnek. A kormány ennek ellenére is csak 1,4 százalékra emelte az idei évre vonatkozó növekedési prognózisát a korábbi, 1,2 százalékról.
A német munkanélküliség – tíz hónap után először – ismét növekedett januárban, és a szezonális kiigazítás nélküli szám 5 millió fölé szökött. Statisztikusok szerint azonban ennek az az oka, hogy februártól ismét jelentősen csökkennek az újonnan állástalanná válóknak adható segélyek, ezért a munkaadók előre hozták az egyébként későbbre szánt elbocsátásokat. A német munkanélküliség így novemberben 9,3 százalék volt.
