Kevesebb elbocsátás 2005-ben

Tavaly 32 ezren veszítették el állásukat, ötezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban – derült ki a Foglalkoztatási Hivatal lapunk számára összeállított adataiból. A legnagyobb létszámvesztő ágazat a feldolgozóipar volt, az összes elbocsátott több mint fele innen kapta meg a felmondólevelét. Közel ötezer kollégától váltak meg a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás területén működő foglalkoztatók. Érdekesség, hogy a Foglalkoztatási Hivatal 5000 vállalkozás munkaerőigényét vizsgáló tavaly őszi elemzése szerint épp a létszámcsökkentő ágazatok küszködnek szakemberhiánnyal. Az egészségügyben az intézmények negyven százaléka jelezte a munkaerőhiányt, míg a feldolgozóiparban a cégek egyötödének okoz problémát, hogy az álláspiacon lévők végzettsége nem felel meg a foglalkoztatók igényének. A szállítás, posta, távközlés területéről négyezernél is többen váltak munkanélkülivé, míg a kereskedelemből több mint kétezren. A legkevesebb felmondólevelet az energiaipar munkaadói osztották ki.

A munkaügyi központokhoz beérkezett létszámcsökkentési bejelentések, valamint a tíz fő feletti létszámfelvételek és munkahelyteremtések alapján 21 110 dolgozóval volt több decemberben a hazai munkaerőpiacon, mint 2005 elején. A létszámot bővítő cégek száma közel 2200 volt, ezek több mint 53 ezer új kollégát vettek fel. Bár a mérleg kedvező, úgy tűnik, leginkább a munkaerőpiac lassulása, a vállalkozások óvatossága apasztja az elbocsátásokat. Az új munkaerő betanítása hosszú idő és drága, a régi dolgozók ismerik a cég szokásait, kultúráját, speciális tudással bírnak, elbocsátásuk a végkielégítés miatt egyébként is drága – sorolta a munkaerőcsere lassulásának okait Horváth Éva. A Jobserver Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője hozzátette, több vállalat munkakörbővítéssel oldja meg a kollégák motivációját, akik így új kihívásokhoz jutnak, a cég pedig másfél vagy akár két munkakört is egy dolgozóra bízhat.

A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint egyébként a tavalyi volt a második év, hogy újra csökkentek a hazai elbocsátások. Az 1993–1995 közötti drasztikus elbocsátási hullám után 2003-ban a negyvenezret is megközelítette a felmondások száma, amely azóta folyamatosan apad. Igaz, az FH intézményeihez, a munkaügyi központokhoz, a jelenlegi szabályzók alapján csak a csoportos létszámcsökkentést kell bejelenteniük a vállalatoknak, így az egyenként történő elbocsátásokról nem készül statisztika. A bejelentési kötelezettség azokra a munkaadókra vonatkozik, akik 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz kollégát küldenek el, vagy ha 100, illetve annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 százalékának osztanak ki felmondólevelet. Ha a munkaadó 300 vagy annál is több kollégát foglalkoztat, és minimum 30 dolgozótól akar megválni, akkor szintén bejelentési kötelezettség terheli. Az FH munkaerő-piaci felmérése alapján az idén is bővül a foglalkoztatás, legalább 40-50 ezerrel többen dolgozhatnak majd 2006 végén, mint jelenleg. A felmérésben részt vevő cégek – leginkább az idegenforgalomban, az építő- és a feldolgozóiparban, valamint a gazdasági szolgáltatások terén – ugyanis átlagosan 1,2 százalékkal növelik majd a statisztikai létszámukat.

A feldolgozóipari létszámbővítések és csökkentések befolyásolják majd leginkább az idei év foglalkoztatási helyzetképét – mondta lapunknak Hadi László. A Job csoport ügyvezető igazgatója, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke a ruhaipar, a cipőgyártás területére még az idén is komoly elbocsátásokat jósol. Az autógyártás, illetve az ehhez kapcsolódó háttéripar foglalkoztatóinál viszont létszámbővítésekre számít. Az infrastrukturális nagyberuházások, az építőipar szintén generálja majd a munkaerő-felvételt, hasonlóan kiskereskedelemhez, amely elsősorban vidéken segíti majd az eladók, a háttérapparátus összeállítására alkalmas szakemberek elhelyezkedését – hangsúlyozta. Hadi László szerint komoly foglalkoztatásbővítő hatása lesz a feketemunkát visszaszorító, a legális munkavállalást kényszerítő intézkedéseknek is.