Januárban sem változtat irányadó kamatán a monetáris tanács – állítják egyöntetűen a Reuters által megkérdezett szakértők. A hagyományos havi körkérdésben részt vevők szerint jelenleg az látszik a valószínűbbnek, hogy a jegybank következő változást jelentő lépése a kamatcsökkentés lesz, de ennek időpontjáról nincs egyetértés. A többség csak a választások után vár kamatvágást. Érdekesség, hogy múlt év végén már komolyan felmerült az elemzőkben, hogy a kamatpálya fordul, és hamarosan elkerülhetetlen lesz az emelés. A jegybank „galambtermészetének” előtérbe kerülésében minden bizonnyal szerepet játszott a monetáris tanács legutóbbi jegyzőkönyvének tartalma. Abban ugyanis az állt, hogy a tanácsban megoszlottak a vélemények arról, vajon véget ért-e a kamatciklus. Ezek szerint a testületben továbbra is vannak olyanok, akik kedvező piaci hangulat mellett további csökkentéseket is lehetségesnek tartanak.
Nemcsak az országgyűlési, hanem az önkormányzati választások környéke is kockázatokat hordoz a forintárfolyam és a jegybanki kamatok számára – nyilatkozta a Reutersnek Békési Ilona, az Aegon Értékpapír Rt. elemzője. Egy komoly eladási hullám csak akkor kerülhető el, ha az új kormány bevezeti a szükséges államháztartási reformokat és hitelessé teszi a deficit csökkentését. Sajnos, ismerve a választási évek tapasztalatait, erre kevés az esély – véli a szakértő.
A körkérdés másik érdekes eredménye, hogy egészen nagy szórás látható a januári inflációs előrejelzésekben. A piac szemlátomást megosztott abban, hogy milyen mértékben, és milyen gyorsan gyűrűzik be az árakba az áfacsökkentés hatása. A hazai intézmények közül a GKI a legpeszszimistább, a decemberi 3,3 százalék után a januári 2,8 százalékos árindexre vonatkozó jóslat megvalósulását bizonyára sokan az áfacsökkentés kudarcaként értelmeznék.
A piaci elemzők szerint a következő év folyamatainak előrejelzése elé jelentős bizonytalanságot állítanak a választások, illetve az, hogy még nem látható előre a felálló kormány gazdaságpolitikája. Mindenesetre a az idei költségvetési folyamatokat illetően még meglehetősen egységes a pesszimizmus. A konszenzus a GDP 7,9 százalékára teszi a büdzsé hiányát, szemben a törvénybe foglalt 6,1-es kormányzati tervvel. Ennek fényében nem csoda, hogy az euró bevezetésére vonatkozó előrejelzések sem lettek optimistábbak: a piac ezúttal is 2013-ra tette az euróövezeti csatlakozást, az ERM II. árfolyamrezsimbe pedig 2011-ben léphetünk be. (VG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.