Mekkora lesz az infláció?
Januárban sem változtat irányadó kamatán a monetáris tanács – állítják egyöntetűen a Reuters által megkérdezett szakértők. A hagyományos havi körkérdésben részt vevők szerint jelenleg az látszik a valószínűbbnek, hogy a jegybank következő változást jelentő lépése a kamatcsökkentés lesz, de ennek időpontjáról nincs egyetértés. A többség csak a választások után vár kamatvágást. Érdekesség, hogy múlt év végén már komolyan felmerült az elemzőkben, hogy a kamatpálya fordul, és hamarosan elkerülhetetlen lesz az emelés. A jegybank „galambtermészetének” előtérbe kerülésében minden bizonnyal szerepet játszott a monetáris tanács legutóbbi jegyzőkönyvének tartalma. Abban ugyanis az állt, hogy a tanácsban megoszlottak a vélemények arról, vajon véget ért-e a kamatciklus. Ezek szerint a testületben továbbra is vannak olyanok, akik kedvező piaci hangulat mellett további csökkentéseket is lehetségesnek tartanak.
Nemcsak az országgyűlési, hanem az önkormányzati választások környéke is kockázatokat hordoz a forintárfolyam és a jegybanki kamatok számára – nyilatkozta a Reutersnek Békési Ilona, az Aegon Értékpapír Rt. elemzője. Egy komoly eladási hullám csak akkor kerülhető el, ha az új kormány bevezeti a szükséges államháztartási reformokat és hitelessé teszi a deficit csökkentését. Sajnos, ismerve a választási évek tapasztalatait, erre kevés az esély – véli a szakértő.
A körkérdés másik érdekes eredménye, hogy egészen nagy szórás látható a januári inflációs előrejelzésekben. A piac szemlátomást megosztott abban, hogy milyen mértékben, és milyen gyorsan gyűrűzik be az árakba az áfacsökkentés hatása. A hazai intézmények közül a GKI a legpeszszimistább, a decemberi 3,3 százalék után a januári 2,8 százalékos árindexre vonatkozó jóslat megvalósulását bizonyára sokan az áfacsökkentés kudarcaként értelmeznék.
A piaci elemzők szerint a következő év folyamatainak előrejelzése elé jelentős bizonytalanságot állítanak a választások, illetve az, hogy még nem látható előre a felálló kormány gazdaságpolitikája. Mindenesetre a az idei költségvetési folyamatokat illetően még meglehetősen egységes a pesszimizmus. A konszenzus a GDP 7,9 százalékára teszi a büdzsé hiányát, szemben a törvénybe foglalt 6,1-es kormányzati tervvel. Ennek fényében nem csoda, hogy az euró bevezetésére vonatkozó előrejelzések sem lettek optimistábbak: a piac ezúttal is 2013-ra tette az euróövezeti csatlakozást, az ERM II. árfolyamrezsimbe pedig 2011-ben léphetünk be. (VG)
