Rendeznék az OÉT-tagságot
A holnapi kormányülésre két törvénytervezet beterjesztését is megígérte Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a péntek esti Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. Az egyik az ágazati párbeszédbizottságokról és a középszintű szociális párbeszédről szóló törvényjavaslat, míg a másik az OÉT működését szabályzó regula. Ez utóbbi többek között arról rendelkezik, hogy milyen fajsúlyú munkaadói és -vállalói érdekképviseletek vehetnek részt az országos érdekegyeztetésben.
E szerint legalább két nemzetgazdasági ágban, minimum hat alágazatban tevékenykedő tagszervezetet létrehozott munkaadói szövetségek jelentkezhetnek a továbbiakban az OÉT soraiba. További feltétel, hogy tíz megyében működő területi szervezete legyen a jelentkezőnek, tagságát legkevesebb ezer foglalkoztató adja, ahol minimum százezer főt alkalmaznak. Az OÉT-ben jelen lévő szakszervezeti oldal soraiba sem lesz könnyű bekerülni. Azok a munkavállalói szövetségek jelentkezhetnek, akik legkevesebb négy nemzetgazdasági ágban, tizenkét alágazatban, 150 munkahelyen és minimum nyolc megyében vannak jelen. Kritérium, hogy a jelentkező az Európai Szakszervezeti Szövetség tagja legyen. (KI)
Több hazai vállalat – akár a bírósági határozat ellenére is – korlátozza a szervezkedési szabadságot, illetve szakszervezeti képviselőket jogellenesen bocsátanak el – hívta fel a figyelmet az OÉT-ben Gaskó István. A szóvivő arra kérte a szakminisztert, jelezze az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, hogy kivizsgálásra várnak az ilyen típusú jogsértések.
