A nyitottság a fejlődés titka
A nemzetközi pénzügyi szervezet most közzétett vaskos elemzése abból indul ki, hogy minél kisebb és fejlettebb egy ország, illetve minél közelebb helyezkedik el a legfontosabb piacokhoz, annál nagyobb arányt képvisel GDP-jén belül a külkereskedelem. Ezen elmélet igazolására 150 ország gazdaságának méretét és nyitottságát vizsgálták meg. Az eredmény: a kelet-közép-európai államok többségének külkereskedelme (az export és az import a GDP százalékában kifejezve) jelentősen meghaladja azt a szintet, mint amely a világ más részein lévő hasonló fejlettségű, méretű és elhelyezkedésű országokra jellemző. A régió átlagosan egyharmadával túlkereskedi (overtrade) a nemzetközi trendet – állapítja meg a Világbank.
Az elemzők szerint nem véletlen, hogy éppen azok a volt szocialista országok – tehát a visegrádiak, a baltiak és Szlovénia – produkálták a rendszerváltás óta a leglátványosabb gazdasági fejlődést, amelyek erőteljesen integrálódtak a nemzetközi rendszerbe. Ezzel szemben a szovjet utódállamok többségében az egyenetlen gazdasági fejlődés egyre növekvő, vagy legalábbis nem csökkenő zártsággal párosult. A kelet-közép-európai nyolcak külkereskedelmi nyitottságának mértéke 1995 és 2003 között másfélszeresére nőtt, ugyanakkor a FÁK-országoknál kismértékben csökkent ez a mutató. Ha a kétoldalú viszonylatokat elemezzük, akkor az is világossá válik, hogy a szovjet utódállamok csökkenő külkereskedelmén belül is egyre nagyobb súlyt kap az Oroszországba irányuló export, illetve az onnan érkező import. A Világbank szakértői szerint az elmúlt évtizedben a Moszkva központú kereskedelmi blokk újjáéledésének lehettünk tanúi.
A balkáni országok ebből a szempontból is köztes helyzetben vannak. A nyugat-balkáni államok jellemzően kevésbé nyitottak, mint amennyire az elemzői modell alapján várható lenne, tehát alulkereskednek (undertrade). Ugyanakkor az uniós tagság küszöbén álló Románia és Bulgária e téren is jobban hasonlít a 2004-ben csatlakozott országokhoz.
