Akik nem fizetnek járulékot, azokon behajtják a gyógykezelés költségeit
Nem szűkül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által jelenleg finanszírozott gyógyítóellátások köre azután sem, hogy a tervek szerint jövő januártól bevezetik a háromszintű biztosítási csomagot – mondta a Világgazdaság kérdésére az egészségügyi miniszter. Rácz Jenő szerint a csomagok alkalmazásának feltétele a biztosításalapú egészségügyi ellátás, ennek első lépése az egyéni járulékszámlák bevezetése. Ezekből derül ugyanis ki, hogy ki jogosult a tb által finanszírozott szolgáltatásokra. Elvileg minden magyar állampolgár biztosított, hiszen januártól a rászorultak és a nyugdíjasok tb-járulékát az állami költségvetés átutalja a tb-nek, e célból 303 milliárd forintot szavazott meg a parlament az egészségbiztosítási alap idei költségvetésébe. A többiek a saját maguk vagy a munkaadójuk által fizetett járulék fejében juthatnak hozzá az ellátáshoz.
Az egyéni járulékszámla júliustól élesben működik, az OEP informatikai rendszere a biztosított taj száma (ez igazolja a térítésmentes szolgáltatáshoz való jogosultságot) mellett azonosítani tudja az ellátást végző orvost, annak munkáltatóját. Egy kód segítségével pedig a beteg is ellenőrizheti: befizették-e utána a járulékot, illetve azt is, hogy mikor, hol és mekkora összeget fizetett ki a biztosító a számára nyújtott szolgáltatásért.
A miniszter kifejtette: az egészségügyi alapcsomag szolgáltatásait a hatályos jogszabályok alapján vehetik igénybe a biztosítottak az orvosi beutalási rend szerint. A beteg a saját megnyugtatására azonban a tb pénzén legfeljebb egy konzílium finanszírozását kérheti, a többit – más országok gyakorlatához hasonlóan – csak térítés ellenében igényelheti. Ezzel elkerülhetők a tetemes közpénzt felemésztő párhuzamos, sok esetben a beteget veszélyeztető ellátások.
Az alapcsomag alanyi jogon jár, így mindenkit térítésmentesen megillet a közegészségügyi ellátás, a járványok megelőzését szolgáló védőoltás, a kötelező oltás, a mentés, a vérellátás, az anya- és csecsemővédelem, valamint a sürgősségi ellátás. Ez utóbbit nemzetközi standardok alapján határoznák meg. A miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette: ma is kérhetnének pénzt az ügyeletet ellátó intézmények, ha valaki például krónikus derékfájással ügyeleti időben keresi fel őket, hiszen ezt nappal is megtehette volna. A valóban sürgős orvosi beavatkozást igénylőket azonban a tb-jogosultság vizsgálata nélkül is el kell látni. Azt, hogy ennek díját az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, vagy más fizeti meg, csak ezt követően lehet firtatni, szükség szerint a pénz – például a járulékot nem fizető munkaadótól – akár bírósági úton is behajtható.
A második csomagba azok az ellátások kerülnek, amelyeket jelenleg is fizet az OEP. Ám arról, hogy az újonnan bevezetendő orvosi technológiákat közpénzből fizetik-e majd, vagy sem, előzetes értékelés alapján döntenek. A korszerű terápiás lehetőségeket – elsősorban pénzforrás híján – csak fokozatosan lehet általánosan, részben vagy teljesen térítésmentesen bevezetni. A harmadik csomagba az extra szolgáltatások sorolandók, amelyeket készpénzzel vagy kiegészítő biztosításokkal fizet ki a beteg. Ezek között lesz például a plasztikai sebészet, az egyágyas, internettel is ellátott kórházi szoba, a külön étkezés és bizonyos fogászati beavatkozások. (NTE)
Négymilliárd forintot költ az idén a sürgősségi betegellátásra a szaktárca. A birtokában lévő ingatlancsere fejében a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól korábban kapott hárommilliárd mellé a múlt héten újabb egymilliárd érkezett. Ez utóbbiból a gyermekellátást fejlesztik, megépül a fővárosi sürgősségi központ, és új mentőautókat szerelnek fel.
