Ártó Mohamed-karikatúrák
Szakértők nem tartanak attól, hogy a Mohamed-karikatúrák miatt hivatalos állami bojkottot hirdetnek majd meg egyes muzulmánok lakta országok, ám ez nem jelenti azt, hogy ne okozna kárt a magyar exportőrök, vállalatok számára az ügy. Nem is elsősorban attól tartanak a lapunknak is nyilatkozó szakértők, hogy az olyan ad hoc jellegű tömegmozgalom, mint amilyen a dán termékeket sújtotta egyes arab országokban, eléri a magyar exportcikkeket. Ugyanis viszonylag csekély az a termékkör és volumen (élelmiszer, gyümölcs, sajt például), amely az üzletek polcaira kerülve közvetlenül érik el az ottani lakosságot. Ugyanakkor nem segíti az üzletszerzést és szűkítheti a magyar vállalatok mozgásterét a nagyobb volumenű projektexport esetében a fogadó ország negatív beállítottsága a küldő ország felé. Van olyan vélemény, hogy főként az olyan, érzékenyebb országok esetében lehet esetleg ettől tartani, mint Egyiptom vagy Irán.
S ugyan az arab világba irányuló magyar export csak töredékét adja a teljes magyar kivitelnek, ennek ellenére sem jönne jól az export trendjét megtörő/visszafordító történés. Utoljára ugyanis a nyolcvanas évek elején volt megközelítőleg olyan magas szinten a magyar kivitel, mint az utóbbi években. 2004-ben (az utolsó olyan év, amelyre teljes éves adatok állnak rendelkezésre) meghaladta az egymilliárd dollárt az arab országokba irányuló magyar export értéke, s tavaly az első tizenegy hónapban is egy sor relációban további bővülést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. Ráadásul ezek a viszonylatok aktívumot termelnek – az ezen országokból származó import ugyanis szinte elhanyagolható. Szaúd-Arábiából például alig valamivel több mint négyszázezer dollár értékben vásárolt Magyarország tavaly az első tizenegy hónapban, ugyanakkor kivitelünk meghaladta a 166 millió dollárt.
Az említett Szaúd-Arábia egyébként a második legjelentősebb piaca a magyar termékeknek a térségben, az Egyesült Arab Emírségek előzi meg – oda tavaly január–novemberben közel 481 millió dolláros volt a magyar kivitel (13,7 millió dolláros importtal szemben). Közepes piacnak számít a magyarok szempontjából a régióban Egyiptom, Kuvait, Jordánia és Libanon.
E két vezető relációban egyébként az abszolút volumenhordozó cikkek a Nokia termékei. Emellett jelentősebb üzleteket jelent a többi között a vasúti, kikötői, energetikai szállítások és szolgáltatások, öntöző- és szennyvízkezelő berendezések, oktatási és egészségügyi eszközök, gabonasilók, malmok, agrártermékek és gyógyszerek is. Prudenciális lehetőséget jelent – mégpedig nem is kicsit – az olajipar és a vízgazdálkodási szektor, elsősorban szolgáltatásexport formájában, például a kutatásban, tervezésben, művezetésben.
A tőkekapcsolatokat szakértők szerint kevéssé érintené bármilyen bojkott, s nem csak azért, mert a térségbeli tőke még nem jelentős Magyarországon. A legnagyobb tőkeexportőri potenciállal rendelkező országok – mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait – nem központilag döntenek egy-egy befektetés mellett, hanem profi befektetési bankok szolgáltatásait veszik igénybe, általában egy meghatározott garantált hozamot kikötve.
Igaz, van olyan ország a térségben, ahol van már magyar érdekeltség – ilyen Malajzia vagy akár Indonézia. Az utóbbiba egyébként 2004-ben kivitelünk meghaladta a 11 millió dollárt, az előbbibe pedig a 35 milliót.
A magyarországi kiutazó turizmusra nem lesznek hatással a történtek – jelezte érdeklődésünkre Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke. Irán ugyanis nem tartozik a turistacélországok közé. Molnár Gabriella úgy véli: Egyiptomban és a Tunéziában nem jelentek meg olyan markánsan az atrocitások, hogy azok hatással legyenek a főleg a fürdőhelyekre irányuló utazási kedvre. A Külügyminisztérium hivatalos honlapján közzétett nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatot rejtő utazási célországok és térségek listáján a mostani erőszakos eseményekben érintett országok közül eddig is több szerepelt. Előbbin Afganisztán és Pakisztán egy része is feltűnik, míg utóbbin megtalálható többek között Egyiptom, Jordánia és Irán keleti, Pakisztánnal és Afganisztánnal határos vidéke.
