„Csúszkáló” év végi juttatások
A KSH módszertana nem követi a gazdaságpolitika bakugrásait
Az idén január 20-a után kifizetett 13. havi juttatásokat a költségvetési szektorban – a korábbi hírekkel ellentétben – nem a jövő évre, hanem 2006-ra könyveli el a keresetstatisztika. Így tavaly mégsem kéthavi pluszjuttatást számolt el a Központi Statisztikai Hivatal, mint ahogy esetleg az eredményszemléletű elszámolásból következhetne, hanem csupán a 2005 elején kézhez kapott 0. havi kifizetéseket számolja bele az éves bértömegbe. Ennek oka, hogy a KSH kereseti statisztikája hagyományosan pénzforgalmi szemléletű. Keresetként az adott időszakban kifizetett összeget jeleníti meg (ez alól kivétel az éves számbavételnél a decemberi munkabér, ennek kifizetésére januárban kerül sor), azaz azt a keresettömeget, amely abban a hónapban vásárlóerőként is elvileg megjelenhet.
A KSH módszertana nem követi a gazdaságpolitika bakugrásait, és a 13. haviról 0. havira való átnevezés, illetve a decemberről januárra csúszó kifizetések esetében egyaránt a fenti gyakorlatot követi. Ez egyben azt jelenti, hogy az egyes években egészen eltérően alakulhatnak a külön kifizetések: előfordulhat, hogy egyáltalán nincs ilyen, de lehet egyhavi és esetenként kéthavi többletjuttatás is. Amennyiben például a gazdaságpolitika úgy döntött volna, hogy a 2005-ös munkaviszony után járó prémiumokat a közszférában kifizeti december 31-ig, akkor az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy a reálkereset-emelkedés számításánál kéthavi többletjuttatást is tartalmazó évet azzal a 2004-es esztendővel vethettünk volna össze, amikor történetesen (statisztikailag) egyetlen ilyen sem volt.
A múlt évre vonatkozóan az éves reálkereset-indexbe azonban így „csak” egyhavi többletkifizetés okoz zavart, ennek mértékére a rendszeres juttatások (prémium, jutalom, külön egyhavi juttatás nélküli adatok) alapján készített statisztikából következtethetünk. Ezekből úgy kitűnik, hogy amennyiben 2004-re és 2005-re ugyanannyi többletpénzt számol el a KSH, akkor a reálkereset-növekedés tavaly nem 6,5 százalék körül, hanem ennél 1,5 százalékponttal alacsonyabban lett volna.
Ugyanez igaz a 2004-es évre is, fordított előjellel. Akkor 0,5 százalékos reálbércsökkenést mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal, ám ha (2003-hoz hasonlóan) a 13. havi juttatásokat decemberben kifizették volna, akkor nagyjából egyszázalékos emelkedést regisztrálhatott volna.
A fentiekből látszik, hogy a kifizetések éven átnyúló „csúszkálása” a pénzforgalmi szemléletű elszámolásban alaposan átrajzolhatja a reálbér-alakulásról kialakult képet. A KSH úgy véli, ennek ellenére a kidolgozott módszertanon nem érdemes változtatni. A hivatal véleménye szerint a kereseti oldal bemutatása ez esetben nem lenne korrekt, és problémát okozhat, hogy nincs objektív kritérium arra vonatkozóan, mekkora változás esetén szükséges az átdolgozás. (VG)
