"Egyablakos" lehet az új MFB

Az egyablakos rendszer valósulhat meg a magyar vállalkozások bankjának kialakításával – derül ki a lapunk birtokába került információkból. A bank minden olyan – nem csak kis- és közepes – vállalkozást kiszolgál majd, amely jogosult a kínált pénzügyi termékek igénybevételére.
A Magyar Fejlesztési Bankból és számos, a vállalkozásokat hitelhez, tőkéhez és garanciához juttató egyéb állami intézményből létrejövő szervezet (amely várhatóan továbbra is MFB-ként és nem magyar vállalkozások bankja néven fut majd) négy fő tevékenységet végez majd. A 650-700 milliárd forint hitel- és 800 milliárd forint támogatási forrással operáló bank egyrészt maga is pályázatokat bonyolít (a többi között a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. feladatait átvéve); a 10 millió euró feletti értéket képviselő projekteket viszi; a kereskedelmi bankokat ügynökként bevonva kínál különféle konstrukciókat s persze információkat is. Az elképzelés arra épít, hogy minden „pályázatképes” vállalkozásnak van saját bankja, amely nem csupán saját termékeit tudja kínálni, hanem az állami (és uniós) forrásokkal operáló MFB hitel-, garancia- és tőkejuttató konstrukcióit is képes kiközvetíteni. A vállalkozók számára ez annyit jelent majd, hogy egy helyre kell csak menniük, ahol az információt éppen úgy megkapják, miként magát a forrást is. Ilyen logika szerint működik már ma is a Ka-VOSZ, a Széchenyi-kártya is, de többek szerint drágán.
Február végéig minden, az intézmény kialakításához szükséges jogszabály-módosítást benyújtja a parlamentnek a kormányzat, dacára annak, hogy azokról már csak a következő ülésszakon születhet döntés. A tervek szerint az év végéig az átszervezések folyamatosak lesznek, igaz, egyelőre ezek várhatóan csak az érintett intézmények központjait érintik, mivel az országos hálózat kialakítása már a felelős MFB hatásköre lesz. Ezeket a hálózatokat is – előre kiszámítható módon – eléri a racionalizálás. Lesznek olyan intézmények, amelyek beolvadnak a bankba (például a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.), lesznek, amelyek feladatát átvállalják s a bank üzletágaként működnek tovább (ilyenek lesznek a közhasznú társaságok), s lesznek, amelyek tulajdonosi kontroll alatt működnek tovább (mint ahogy most például az Eximbank és a Mehib).
A tervezett lépések sokak érdekét sérti. Erre utal, hogy – a Világgazdaság információi szerint – Kóka János gazdasági miniszter a koncepciót már jó egy éve kidolgozta és az átszervezést kezdeményezte, ám mind ez idáig érdemi lépés nem történt. Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfői évértékelő beszédében egyeztetések nélkül jelentette be a tervet, letörendő a szervezeti – és vélhetően pártbeli – ellenállást és ellenérdekeltséget.
Úgy tudjuk, a racionalizálás és a költségmegtakarítás mellett szerepet játszott a koncepció kidolgozásában az is, hogy a számtalan, elaprózott intézmény közül sok nem bankszerűen működik, s egyes vélemények szerint a mindenkori politika számára elosztó központi funkciókat is ellátva. Szakértők szerint közülük sok nem képes megfelelni az uniós elvárásoknak, s a rendszer nem alkalmas az uniós pályázatok fogadására.

Régiós körkép

CSEHORSZÁG: Alapelv, hogy az igazi támogatás, a versenyképesség javításának sarokköve az exportösztönzés – számolt be lapunknak Kurucz Mihály prágai külgazdasági szakdiplomata. Nemcsak az egyes területekért felelős tárcák száma sok, hanem az intézményeké is. A kkv-k támogatásában például négy intézmény vesz részt, de van export-import bank, exportgarancia és hitelbiztosító, s egy önálló kezességi és fejlesztő bank is. Ugyanakkor működnek a „cseh központok”, amelyek a többi között az exportfejlesztést is támogatják. LENGYELORSZÁG: A gyakorlatban nagyon szerteágazó a vállalkozások állami és uniós hitel-, garancia- és tőkejuttatása – mondta el lapunknak Németh György varsói külgazdasági szakdiplomata. A PARP Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség fogja össze a kkv-szektor fejlesztésének területét, teríti a támogatásokat. Emellett az uniós forrásokból nyújtott hitelgaranciákat egy bank (BGK) keretében működő hitelgarancia-alap folyósítja, miközben az exporttal összefüggő támogatásokat, garanciákat egy különálló intézmény kezeli. SZLOVÁKIA: Jelenleg három olyan intézmény van, amely ellátja a kkv-fejlesztéssel összefüggő feladatokat, beleértve az állami támogatási források terítését is. Mint Varga Tibortól, a pozsonyi magyar nagykövetség külgazdasági szakdiplomatájától megtudtuk: a kis- és középvállalkozások nemzeti fejlesztési ügynöksége (NARMSP) több eltérő funkciót ellátó hálózatból áll. Ez az intézmény felelős egy sor támogatási prog-ramért. A Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank vissza nem térítendő támogatásokat kínál, miként a Szlovák Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Ügynökség (SARIO) is.