Hamarosan talán város lesz Biatorbágy
Mit nyújt a település a befektetőknek?
Az 1990-ben megválasztott önkormányzat és az első befektetők két jó adottsággal számolhattak. Az egyik a kedvező földrajzi fekvés, a fővároshoz való közelség, a vasút és két fő közlekedési út. Ehhez 1993-tól társult az M0–M1–M7-es csomópont elkészülte. A másik a településen és a környékén lakó, sokoldalúan szakképzett, szorgalmas munkaerőként is számba vehető lakosság. Már az új önkormányzat gondoskodott két további fontos alapfeltételről: az azonnal megkezdett infrastruktúra-fejlesztésről, amelynek során 1991-ben kiépült a közüzemi vízvezeték, 1992–1994 között a szennyvízcsatorna-, gáz- és telefonhálózat, illetve a szennyvíztisztító. Emellett elkészült a község általános rendezési terve, valamint a vállalkozási területek részletes rendezési tervei. Így a jelentkező befektetők megfelelő szakmai feltételeket, pontos információkat és jogi biztonságot találtak nálunk. A vállalkozások ezt üzleti sikerükkel, és ebből eredően jó (helyi) adófizetéssel hálálták meg.
Ehhez ipari ingatlanokat is tudtak kínálni?
Vállalkozói célú földterület nincs az önkormányzat tulajdonában. Ám a magántulajdonosokat sikerült meggyőzni arról, hogy fogjanak össze és a birtokukban lévő ingatlanokat ne egyenként, hanem közösen hasznosítsák, értékesítsék. Ennek első példájaként jött létre a 42 hektáros Rozália park, amely korábban több mint 120 ember tulajdonában volt. A befektetők és a tulajdonosok számára egyaránt előnyös volt, hogy a tulajdonosok által meghatározott feltételekről öt megbízottjuk tárgyalt. A beruházások előkészítése más területen és más személyekkel, de most is hasonlóan történik.
Számos multi választotta Biatorbágyot telephelyéül. Melyek a legjelentősebbek?
Az első fecske – még a nagyobb infrastruktúra-fejlesztés előtt – a Schachermayer Kft. volt a vasút és az akkori 100-as számú főközlekedési út között. A település egyik meghatározó gazdasági szereplője a svéd érdekeltségű Lindab, amely építőipari termékeket és épületrendszereket fejleszt, gyárt és forgalmaz finomacél lemezből. Az előbb említett Rozália parkban a Scania Hungaria Kft. jelentkezett először busz- és kamionkereskedelmi, illetve szerviztevékenységgel. A német Rehau leányvállalata műanyag csöveket, szerelvényeket, nyílászáró-alapanyagokat forgalmaz. Több mint 20 hektáron működik a mintegy 1500 főt foglalkoztató holland logisztikai a cég, a Rynart Transport, amely Biatorbágyon alakította ki kelet-közép-európai disztribúciós központját. A Vendel parkban a japán tulajdonú, közel kétezer főt foglalkoztató Alpine volt az első cég, amely luxusautókhoz gyárt autórádiókat, fedélzeti komputereket. A társaság elsősorban betanított munkásokat foglalkoztat. A céget gyors ütemben követte a Renault Euroline, a Symba Toys, a Ferme, a Kärcher. Biatorbágy keleti részén, a Budapark területén az Iveco teherautók nagykereskedelmével és szervizelésével foglalkozó cég mellett az egészségügyi árucikkeket gyártó és forgalmazó Hartmann-Rico és a kézi fűrészgépéről ismert Stihl-Viking telepedett meg. Nincs hely és idő mindet felsorolni.
Preferálnak-e ágazatokat?
Az elmúlt években elsősorban kereskedelmi és logisztikai cégek telepedtek le, és szeretnénk, ha termelőüzemek is nagyobb arányban létesülnének a településen. Problémát jelent azonban, hogy a lakosság nagy része nem örül annak, ha környezetében „gyár” létesül, mert félnek a károsanyag-kibocsátástól. Pedig a szigorú követelményeknek és korszerű technikának köszönhetően ma már egy modern termelőüzem károsanyag-kibocsátása teljesen „megfogható”, minimálisra csökkenthető. Ráadásul – mivel új értéket termel – a foglalkoztatottak számához vagy a közlekedési terheléshez viszonyítva az iparűzési adója jóval nagyobb, miközben egyébként egy kereskedelmi központ környezetre gyakorolt káros hatása ellenőrizhetetlen. Csak egy példát említve: a kereskedelmi központok látogatói miatt (is) az elmúlt években több mint tízszeresére nőtt a személy- és tehergépkocsi-forgalom Biatorbágyon, ennek kedvezőtlen hatásait nem szükséges részletezni.
Mekkora költségvetésből gazdálkodnak?
Ez évi költségvetésünk 2,5 milliárd forint, ennek mintegy 60 százalékát a helyi adóbevételek adják. Az iparűzésiadó-bevétel várhatóan eléri az egymilliárd forintot. Mivel kiadásaink folyamatosan nőnek és az állami támogatás jelentősen csökkent, a helyi adókból befolyó összeg egy részét az intézményhálózat fenntartására kell fordítanunk. Ezért a tervezett fejlesztések némelyike elmarad. Az idén mintegy 900 millió forintot költünk beruházásokra.
Milyen nagyobb fejlesztéseket végeztek?
Közel 500 millió forintot fordítottunk utak és hidak felújítására, építésére, valamint parkolók kialakítására az elmúlt évben. Korszerűsítettük és bővítettük a sportlétesítményeket, növeltük az óvodai férőhelyek számát, s ezt az idén tovább folytatjuk. Közel 480 millió forintos beruházással elkezdődött a faluház mellett épülő nagyterem kivitelezése, ez a tervek szerint az idén nyár elején készül el. A terem különböző könnyű- és komolyzenei koncerteknek, előadásoknak ad majd helyet. Elkezdtük a községháza bővítését. A 380 millió forintos beruházás keretében egyebek közt egy irattárat és egy új házasságkötő termet alakítunk ki. Folytatjuk az úthálózat korszerűsítését, és nagy hangsúlyt helyezünk a zöldterületek bővítésére, parkok építésére, illetve játszóterek, sportpályák kialakítására. Terveink között szerepel egy új atlétikai pálya építése, ám még hiányzik a forrás.
Mit tesznek az idegenforgalom élénkítéséért?
Sok még a teendő. Szeretnénk a település természeti és kulturális értékeit a mainál jobban kihasználni. Ezért a Zsámbéki-medence többi településével öszszefogva egy olyan marketingstratégiát alakítunk ki, amelynek segítségével jelentősen nőhet a térségbe látogatók száma. Cél, hogy javítsuk az idegenforgalmi látnivalók megközelíthetőségét, növeljük a turisztikai szolgáltatások színvonalát, és felújítsuk a műemléki épületeket. Terveink között szerepel a Szily-kastély rekonstrukciója, amelyet vállalkozói tőke bevonásával, PPP-konstrukcióban szeretnénk megvalósítani. A kastélynak olyan történeti értékei vannak, amelyeket méltó módon kívánunk bemutatni.
Milyennek képzeli el Biatorbágy jövőjét?
Községünk – nemsokára talán városunknak hívhatjuk – nemcsak a vállalkozásokat, hanem más települések korábbi lakóit is letelepedésre csábította, bizonyára szépsége, kedvező életlehetőségei miatt. Szoros életközösségben élünk a közeli fővárossal, illetve a Budaörsi- és a Zsámbéki-medence településeivel. A már jelenleg is városi rangú Budaörs (a budapesti agglomeráció e szeletének központja) és Budakeszi mellett Törökbálint, Biatorbágy és a kissé távolabbi Zsámbék rendelkezik több-kevesebb városi funkcióval, a közeli településeknek munkahelyet, városias szolgáltatásokat nyújtva. Amint az elmúlt tizenöt évben ezek szépen bővültek, erősödtek, úgy az egyes települések közti versengés az adottságok, belső fejlődési lehetőségek szerinti jó munkamegosztássá szelídül. Biatorbágy nem elhanyagolható szerepet játszik ebben. Bízom benne, hogy a település és a térség arányos fejlődésével a biatorbágyiak – lakosok és vállalkozások – jól boldogulnak majd személyükben is és az ország hasznára is.
