Indulhat az állami bérbehajtás
Még ebben a kormányzati ciklusban elkészül a bérbiztosítási csomag törvényi szabályozásának kidolgozása, de életbe léptetni már csak a következő parlament tudja – nyilatkozta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A tervek szerint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) nemcsak a legkisebb kereset, valamint a teljesítménybér kifizetését, hanem a munkavállalókat megillető bármilyen javadalmazás rendezését is ellenőrizheti a jövőben. Amennyiben a foglalkoztató nem tesz eleget bérkifizetési kötelezettségének, a munkaügyi felügyelők szankcionálhatják. A jogsértő cégek ebben az esetben is a munkaügyi bírság aktuális tételeivel kalkulálhatnak, a mostani büntetések mértéke harmincezertől 20 millióig terjedhet. Bár a jelenlegi szabályzók már most is engedik, hogy a dolgozók felszámolást kezdeményezzenek a fizetést nem rendező munkaadó ellen, a bérbiztosítási csomag bevezetése után ez ugyanolyan fajsúlyú lesz, mintha bank kezdeményezte volna a csődeljárást. További retorzió lesz, hogy a bérkifizetésre vonatkozó szabályzók megsértőjének a jegybanki alapkamat duplájával megemelve kell majd kiegyenlítenie a járandóságokat. A tervek szerint az állam kifizeti a renitens, csődeljárással vagy likviditási gondokkal küzdő vállalatok helyett az elmaradt munkavállalói béreket, ők a továbbiakban az állam adósai lesznek, amely be is hajtja majd a bértartozást. Ehhez kapcsolódik a csomag legérdekesebb eleme, egy biztosítási modell kidolgozása. A munkaügyi tárca jelenleg két biztosítótársasággal egy olyan kötvény kidolgozásáról tárgyal, amely fedezetként szolgálhat az ilyen esetekben. A szaktárca a munkaerő-piaci alap bérgarancia-alap részéből finanszírozná a kötvényt. Jelenleg ugyaninnen előlegezhető meg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozása, amelyet az igénylőnek később vissza kell fizetnie.
Szintén a következő ciklust érintő tervek közé tartozik a munkaerő szabad áramlását megkönnyítő magyar javaslat, amelyet az Európai Bizottság is megkapott. Ezek szerint a külföldről érkező munkavállalók regisztrációja nemcsak kötelező, hanem szankcionálható is lenne. A nemzeti monitoringrendszerek integrálásával tennék lehetővé, hogy az egész unión belül követni lehessen a munkaerő be-, illetve kiáramlását. Csizmár Gábor lapunknak elismerte, a hazai regisztrációs rendszer fejlesztésre szorul, jelenleg a kül- és a belügyminisztérium, az uniós, valamint a munkaügyi tárca közösen dolgozik a projekten. A javaslat azért is időszerű, mivel a csatlakozási szerződés alapján a régi tagállamoknak április végéig kell nyilatkozniuk, megnyitják-e a két évvel ezelőtt csatlakozott országok dolgozói előtt a munkaerőpiacukat. Egyelőre úgy tűnik, a kezdetektől fogadó nagy-britanniai, ír, svéd álláspiac után a finn, a portugál, a spanyol és a belga munkalehetőségek is könnyebben elérhetők lesznek.
Egyelőre nem valósul meg Csizmár Gábor elképzelése, miszerint munkavállalói jogok biztosát nevez ki. A javaslatot a szakszervezetek torpedózták meg, attól tartva, hogy a biztos működése a munkavállalói érdekképviseletek jogait és hatáskörét csökkenti. Az új koncepció szerint így épp a szakszervezetekkel közösen hozna létre a munkaügyi tárca egy országos jogsegélyszolgálatot, ennek működési költségeit nagyrészt uniós forrásból finanszíroznák. A jogsegélyszolgálat törvényi hátterének kidolgozását 2006 közepére, beindítását év végére tervezi a szakminiszter. Azt egyelőre nem tudni, hogy a már működő munkavállalói sérelmeket fogadó szervezetek, mint például az Egyenlő Bánásmód Hatóság, valamint az OMMF ingyenes segélyvonala bekapcsolódna-e az új hálózatba, vagy párhuzamosan működnének a szervezetek.
