Javult az áruforgalmi egyensúly
Novemberben – az előzetes számításoknál valamivel kisebb – 190 millió euró hiány halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben. Mivel az export és az import egyaránt 13-14 százalékos éves bővülést mutatott, a deficit gyakorlatilag megegyezik a tavaly novemberi szinttel.
A külkereskedelmi forgalom gyors bővülése kedvező külső konjunkturális környezetet jelez, bár a decemberi adat csak jövő héten lesz meg, biztosra vehető, hogy a kivitel (euróban számolva) tavaly két számjegyű éves dinamikát mutatott. Az export-import olló nagyjából 3 százalékpontos volt, ez magyarázza, hogy a hiány mintegy 1,1 milliárd euróval kisebb, mint 2004-ben. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban megtorpant az áruforgalmi egyensúly javulása, az importnövekedés üteme utolérte az exportbővülés mértékét. Ebben egyrészt sajátos (az uniós csatlakozással összefüggő) bázishatások, a lakossági fogyasztás élénkülése, és (egyes vélemények szerint) bizonyos módszertani problémák is szerepet játszottak. Mindenesetre összességében megállapítható, hogy a komoly külső egyensúlyi problémák nem az áruforgalom területén jelentkeznek, hiszen GDP-arányosan a deficit 3 százalék körüli. A gondot az állami túlköltekezés jelenti, amely elsősorban a jövedelemáramlásban okoz jelentős hiánynövekedést, ezáltal biztosítva, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya magas szinten maradjon.
Tavaly egyébként az év első tizenegy hónapjában (ahogy már sok éve) Németország volt hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, exportunk 29 százaléka ott talál gazdára – vagy legalábbis onnan értékesítik tovább. Azon országok közül, amelyekkel jelentősebb forgalmat bonyolítunk, Finnország felé mutattuk fel a legnagyobb kivitelnövekedést. Ennek túlnyomó része a Nokia komáromi termeléséből jöhet össze. Az öt kelet-közép-európai ország mindegyikébe több mint 30 százalékkal nagyobb értékben exportáltunk, mint 2004 azonos időszakában. (VG)
