Körbetartozási sokk az építőiparban
Jogszabályokat is meg kell változtatni ahhoz, hogy biztonságosabbá válhasson az építőipari vállalkozók jogi védelme, tervezhetőbb lehessen a gazdálkodásuk – állítja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
A hatalmas méreteket öltő körbetartozás leginkább az építőipari ágazatot érinti, ezért is hozott létre a szakszövetség egy munkabizottságot kifejezetten e témakör vizsgálatára. Mivel az építőiparban a vállalkozónak jelentős anyagi eszközöket kell előre invesztálnia, a vállalkozói díjat viszont utólag kapja meg, a díjfizetés csúszása, elmaradása a vállalkozó – és a neki bedolgozó alvállalkozók, beszállítók – létét fenyegeti – szögezi le a bizottság napokban elkészült szakanyaga. A munkabizottság elsődlegesen a közbeszerzésekről szóló törvény kiegészítését és módosítását látja szükségesnek. Szeretné elérni például, hogy az építési beruházás megvalósítási költségeinek vizsgálata becsült érték helyett beárazott tervezői költségvetésen alapuljon.
A polgári jogi szabályozás is módosításra szorul: a szakmai vélemény szerint a polgári törvénykönyv ugyanis nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az építőipari vállalkozók biztonságát szolgálnák, a szerződéseket biztosító mellékkötelezettségek nem alkalmasak az építőipari vállalkozók érdekeinek védelmére. Az ÉVOSZ munkabizottsága javasolja egyebek között, hogy kerüljön be a törvénybe: „A vállalkozót a díj biztosítására jelzálogjog illeti meg a megrendelő azon ingatlanain, amelyeken a munkát végzik.”
A bizottság annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a körbetartozások megoldásához hozzájárulna, ha a kincstár által fizetendő összegek esetén – amennyiben az adott intézmény időben nem tud fizetni – a vállalkozónak joga lenne az állam által megjelölt pénzintézet(ek)nél a számlákat faktoráltatni. A mai gyakorlattal ellentétben az ilyen esetekben a faktorálás bizonyos költségét, illetve a késedelmi kamatot az államnak kellene megfizetnie. Az építőipari szakma szeretné visszaállíttatni a korábbi szabályozást a visszaigénylésekkel kapcsolatban. Most a visszaigénylői pozícióban 45 nap után kell az APEH-nek a kiutalást teljesítenie, így a vállalkozó és az APEH közötti egyensúly az állam javára – kamatköltségek nélkül – eltolódik. Javasolják, hogy bizonyos összeghatárig (például 50 millió forintig) a bíróságoknak negyedéven belül elsőfokú, további negyedéven belül másodfokú jogerős határozatot kelljen produkálni. A határidők sérülése esetén a bíróságok anyagi felelősséggel tartoznának. (BJA)
A javaslatok között ugyan nem szerepel, de információink szerint az ÉVOSZ szeretné elérni, hogy úgynevezett feketelistát hozhassanak nyilvánosságra. Azok a cégek kerülnének fel erre, amelyek ellen bírósági eljárás van folyamatban a nemfizetés miatt. Úgy tudjuk azonban, ezt az ötletet még több fórumon is megvitatják, vizsgálják, nem ütközik-e adatvédelmi akadályokba.
