Ön is szenved? Népbetegséggé vált a munkahelyi stressz...
A munkahelyi hiányzás oka az esetek közel 70 százalékában nem valódi betegség, hanem olyan tünetek együttese, amellyel szemben az orvosok tehetetlenül állnak – tudósít a Financial Times. Ilyen tünetek jellemzően a fej-, hát- és derékfájás, valamint egyéb ízületi fájdalmak és más, a streszszel összefüggésbe hozható panaszok. Bár a brit Egészségügyi és Biztonsági Igazgatóság (Health and Safety Exeutive) felmérése szerint a hiányzások száma 2001 óta 15 százalékkal csökkent a szigetországban, a közalkalmazottak átlagosan így is 9,1, a versenyszférában dolgozók pedig 6,4 napot maradnak ki évente a munkából betegség miatt. A betegség miatt nem dolgozók 2004-ben nem kevesebb mint 12,2 milliárd fontjába (közel 4500 milliárd forint) kerültek a munkaadóknak.
Az orvosok nehéz helyzetben vannak: a betegeket sokan – többnyire a munkáltatók – szimulánsoknak, a fájdalomra túlságosan érzékenyeknek titulálják, ám ha egy alkalmazott orvoshoz fordul a fenti tünetekkel, a szakember nem tehet mást, mint hogy kiállítja a betegséget igazoló okmányt. Az orvosok tehát kiírják a betegszabadságot, de a háttérben meghúzódó lelki okokat, a szociális és pszichológiai problémákat nem tudják – és nem is az ő feladatuk – megoldani. A köznyelvben csak munkaundorként nyilvántartott jelenséget a tudományos társadalom – egy új kifejezéssel élve – bió-pszichoszociális úton közelíti meg, utalván a probléma öszszetettségére. Míg a munkáltatók sokszor kérik az orvosokat, szűrjék ki a valódi betegeket a többnyire csak életunt dolgozók közül, az újfajta megközelítés hívei arra hivatkoznak, hogy a stresszt nem lehet valódi betegségként kezelni, mivel az csupán egy gyűjtőfogalma azon tüneteknek, amelyek az egyén szociális, párkapcsolati, családi, munkahelyi és más, számára kellemetlen életkörülményből s nem utolsósorban életfelfogásából adódnak. A stressz nem mérhető, nem lehet közölni a beteggel, hogy „ön tulajdonképpen nincs is annyira rosszul”; ha valakinek emiatt testi panaszai is vannak, azt tényként kell elfogadni – írja a Financial Times.
A lap úgy véli, a hagyományos módszerekkel nem kimutatható betegségek új fegyvert adtak a munkavállalók kezébe, amellyel sikerrel szállhatnak szembe munkaadójukkal. Az effajta kijelentések ugyancsak kapóra jönnek a helyzetükkel visszaélő alkalmazottakon fogást kereső munkaadóknak, akik igazolni vélik gyanújukat, miszerint alkalmazottaik inkább lustaságból, gyengeségből maradnak távol.
Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkahely feladata nem a meggyanúsítás és az orvosi igazolások behajtása; a vezetőknek azon kell elgondolkozniuk, miként segíthetik hozzá az alkalmazottakat mihamarabbi felépülésükhöz és a munkába álláshoz.
A munkahelyi stressz Magyarországon is népbetegséggé vált – mondta el Hadi László, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke, a Job csoport vezetője. Tény, hogy a probléma gyökere a nem megfelelő menedzsmentre, a munkahelyi kapcsolatok minőségére vezethető vissza. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a háziorvosok könnyen kiírják páciensüket betegszabadságra. Ez azonban nem számon kérhető, mivel a stressz megfoghatatlan valami. Nyugati mintára nálunk is egyre népszerűbbek – bár korántsem elterjedtek – a munkahelyi stresszoldó kezelések (például masszázs), amelyek költségeit a munkáltató állja – emelte ki Hadi László.
