Tízmilliárdokat húznak ki a zsebünkből a fantomcégek

Százmilliós, esetenként milliárdos nagyságrendű áfacsalások és vámügyek szerepeltek az elmúlt időszakban a Fővárosi Ítélőtábla büntetőtanácsainak napirendjén. Tipikus elkövetési mód, hogy a vádlottak fiktív cégeket alapítanak, amelyek tényleges gazdasági tevékenységet nem végeznek, ám számlákat állítanak ki, majd visszaigénylik az áfát – tájékoztatta a Világgazdaságot Czine Ágnes a büntetőkollégium vezetője. Elmondta: az ügyekből kiemelkedett az az 1,1 milliárd forintos károkozás, amelyben az elkövetőknek még arra is volt gondjuk, hogy azt a látszatot keltsék, mintha az átutalásokat OTP-n keresztül teljesítették volna.
Sokan éltek vissza a halasztott vámfizetés kedvezményével, amelynek a célja az volt, hogy megkönnyítse a piaci szereplők gazdasági tevékenységét. Az egyik ügyben például a vádlottak több mint 3 milliárd forint kárt okoztak. Fiktív cégeket hoztak létre határon túli kőolaj megrendelésére. A halasztott vámot nem fizették ki. Minél nagyobb mennyiséget vámkezeltettek, annál több haszonra tettek szert. A cégek mögött valóságos apparátus működött a vámszervek kijátszására, majd a vállalkozások eltüntetésére.
A bíró utalt arra: a súlyos gazdasági bűncselekmények ára sokévi szabadságvesztés lehet. Az elítéltnek meg kell térítenie a többnyire az államnak okozott kárt. A már említett nagy áfacsalásos ügy elsőrendű vádlottját például hatévi börtönre ítélték, és csaknem 700 millió forint kártérítésre kötelezték. Végleges hatállyal eltiltották a gazdasági ügyvezetéstől mint foglalkozástól. Ezt a mellékbüntetést – a bűncselekmény tárgyi súlyától, az okozott kár mértékétől és az elkövetés körülményeitől függően – gyakran alkalmazzák.
A Fővárosi Ítélőtáblára érkező évi több száz bűnper alig néhány százalékát teszik ki a gazdasági bűncselekmények. Legtöbbjük felderítése nehéz, és speciális ismereteket kíván, hiszen a büntető szabályok mellett más, így társasági jogi, adójogi rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni. Esetenként viszonylag könnyebben átlátható, bizonyítható bűncselekmény lehet a számvitel rendjének megsértése vagy a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása. Egy szövevényes adócsalás vagy egy csődbűntett feltárása, bizonyítása sokkal bonyolultabb.
A Btk.-ba legújabban bekerült tényállásokkal – például a munkáltatással összefüggő adócsalással kapcsolatban – még nincs bírósági tapasztalat. Alkalmazásához hosszabb időnek kell eltelni. A bíró úgy véli: elengedhetetlen a gazdaság büntetőjogi védelme, ám gyakorta hatásosabb, ha az üzleti élet szereplőit a gazdasághoz közelebb álló eszközökkel bírják rá a tisztességes piaci magatartásra.

Amilyen nehéz vezetni egy céget, ugyanolyan nehéz ellenőrizni is, s ennek több oka van – mutat rá Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint csak nagy utánajárással lehet kideríteni, hogy egy vállalkozás valójában fantomcég. A céginformációs szolgálat nehézkesen, bürokratikusan működik, ráadásul a díjat csökkenteni kellene, hiszen államérdek lenne, hogy a nyilvánosan megismerhető adatokhoz valóban minél szélesebb kör hozzájusson. A leggyakoribb gazdasági bűncselekmények közé tartozik mindenekelőtt a fiktív számlák adásvétele, ráadásul az ezzel foglalkozó „vállalkozások” nyilvánosan hirdetik magukat – hívja fel a figyelmet Vadász Iván. Nem mennek ritkaságszámba a fantomcégek sem, az áfacsalás pedig éves szinten súlyos tízmilliárdoktól foszthatja meg az államkasszát. (BR)