Figyelmeztet a bírói gyakorlat

A cégek még nem nyertek egyetlen pert sem az APEH-hel szemben színlelt szerződésekkel kapcsolatos ügyekben. Az eddig indult 35 jogvita kétharmada már befejeződött, a bíróság többnyire megerősítette az adóhatározatokat, mindössze néhány esetben rendelt el új eljárást. Az adóhatóság a moratórium nyári lejártával ellenőrizni fogja, hogy a cégek átalakították-e a szerződéseiket, és ha nem, úgy érvényt szerez a jogerős ítéletekben foglalt fizetési kötelezettségeknek. Nem lesz elnéző más esetekben sem. Szigorúan veszi a színlelt szerződések, foglalkoztatási jogviszonyok átalakítására, illetve a változás bejelentésére előírt június 30-i és július 31-i határidőt. Ez után nem fogad el a késedelmek mentésére irányuló semmiféle kifogást, igazolást. Kivételre a jogszabály nem ad módot, és az elmúlt három esztendő elég hosszú türelmi idő volt a jogsértő helyzetek rendezésére – nyilatkozta a Világgazdaságnak Juhász István, az APEH elnökhelyettese. Megerősítette, hogy a moratórium lejártát követően utóellenőrzést végeznek az általuk eddig elmarasztalt cégeknél, és az idevágó APEH-irányelvnek megfelelően fokozott revíziót tartanak a többi munkáltatónál is.

Jószerivel nincs olyan terület, ahol ne próbálnák megspórolni a fizetendő adó- és járulékterheket vállalkozási vagy megbízási szerződésekkel leplezett munkaviszonnyal. Színlelt szerződések szép számmal akadnak az iparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban csakúgy, mint a sajtó és a művészetek területén, de még a pénzügyi cégeknél is. Változatos az ily módon foglalkoztatottak munkaköre, beosztása. Az APEH-ellenőrök találkoztak már vállalkozóként feltüntetett raktárvezetővel és személyzeti vezérigazgató-helyettessel is. Bár sok cég azzal érvel, hogy a színlelt szerződéssel a foglalkoztatott is jobban jár – hiszen például különböző költségelszámolási lehetőségek nyílnak meg előtte – a tapasztalatok cáfolják ezt. A munkavállaló többnyire kiszolgáltatott, kénytelen belemenni a szabálytalan alkalmazásba, mert szabályosan nem veszik fel.

Juhász István elmondta: az adóellenőrök eddigi – nemegyszer éppen foglalkoztatotti bejelentésre indult – ellenőrzéseiken több mint száz céget bírságoltak meg, és köteleztek az elmaradt járulékok befizetésére. (Ennek végrehajtását viszont a moratórium miatt felfüggesztették.) Határozataik mintegy kétezer szabálytalanul alkalmazottat érintettek. Azok a cégek, amelyek a moratórium lejártáig átalakítják vagy megszüntetik szabálytalan szerződéseiket, és bejelentik az adóhatóságnak, mentesülnek a kiszabott járulékok, pótlékok és bírságok megfizetése alól. Ha nem teszik, nincs mentesség.

Február végéig mintegy 120 foglalkoztató jelentette be, hogy módosította, illetve megszüntette a színlelt szerződéseket. Ezek közül csaknem hetven az adóellenőrzések nyomán intézkedett, több mint ötven pedig előrelátó módon rendezte a kifogásolható jogviszonyokat. A munkáltatók túlnyomó hányada feltételezhetően kivárja a szükséges intézkedéssel az utolsó előtti pillanatot.

Az elnökhelyettes utalt arra: tavaly óta bűncselekményt – akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható adócsalást – követhetnek el a színlelt szerződéseket aláíró munkahelyi vezetők. A színlelt szerződés megkötése azonban még nem feltétlenül bűncselekmény. Az adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztásának anyagi következménye mindenesetre önmagában is jelentős szankció, a büntetőjogi felelősséggel tetézve pedig fontos visszatartó erő lehet. Az adóhatóság a moratórium lejártáig e területen tartózkodik büntető feljelentés megtételétől.

Az adóhatósági határozatokat helybenhagyó egységes bírósági gyakorlat is arra figyelmezteti a cégeket, hogy nem éri meg színlelt szerződéssel manipulálni.

Az adóhatósági határozatokat helybenhagyó egységes bírósági gyakorlat is arra figyelmezteti a cégeket, hogy nem éri meg színlelt szerződéssel manipulálni. Vizsgált területek Forrás: FMM–PM

(színlelt szerződések minősítéséhez, amennyiben munkaügyi ellenőrzésre kerül sor)

Írásbeliség

Munkakörként való feladatmeghatározás

Személyes munkavégzési kötelezettség

Irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog

A munkavállaló rendelkezésre állása

Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató oldaláról

Alá-fölé rendeltségi viszony

A munkavégzés helye

Munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása

A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak felhasználása

Rendszeres díjazás

Egyéb juttatások

Anyagi felelősség

A biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása-->