Felemás kép Amerikából

Szektorszinten pedig az elmúlt évek sormintája folytatódik, vagyis a technológiai szektor húzza leginkább az indexet. A technológiai szektor éves alapon 50 százalékot meghaladó EPS-növekedésről számolt be, és a kommunikáció szektora is rendkívül jól teljesít a maga közel 49 százalékos emelkedésével (itt van ugyanis kimutatva a Meta és az Alphabet eredménye is). A „lemaradó” szektorok pedig jelenleg az energetika (0,7 százalék) és az egészségügy (mínusz 3,1 százalék). A második negyedéves várakozások alapján ugyanakkor az energetika iparága a lista végéről az első helyre is ugorhat, köszönhetően a negyedév során bekövetkezett olajpiaci változásoknak.

Éves viszonylatban az S&P 500-ra vetített EPS megközelítheti a 335 dolláros szintet, ami 23 százalék fölötti éves növekedésnek felelne meg. Utoljára a pandémiát követő időszakban, 2021-ben volt képes a vállalati szektor ilyen mértékű eredménynövekedésre.

A mesterséges intelligencia vezeti a piacokat

És hogy mi hajtja a piacokat, vállalatokat? Hát természetesen még mindig a mesterséges intelligencia (MI) körüli őrület. A sajtóban napjainkban kevesebb szó esik róla, értelemszerűen az aktuális geopolitikai események a Közel-Keleten forróbb témának bizonyulnak, de ez láthatóan nem, vagy csak kevésbé érdekli a vállalatokat. A jelentési szezonból egyértelműen kiderült, hogy 

Ez a tendencia pedig azért kiemelten fontos, mert a tovább emelkedő igények és elvárások közepette, a jelenlegi igen bizonytalan geopolitikai és gazdasági környezet ellenére sem lassítanak a vállalatok, és tovább pörgetik a beruházásaikat. Az elköltött, valamint beütemezett tőkeberuházás döntő többsége pedig valamilyen formában az MI-hez kapcsolódik. A Meta például bejelentette, hogy az éves szinten tervezett 125 milliárd dollár beruházási keretösszeget (ennek legnagyobb része a felhőszolgáltatásokhoz kapcsolódik) 145 milliárdra emeli, míg a teljes piac viszonylatában is ehhez hasonló trend figyelhető meg.

Az amerikai GDP-adatok némi aggodalomra is okot adhatnak

A beruházási hajlandóság emelkedése és ennek mértéke pedig különösen érdekes a nemrégiben publikált (április 30.) amerikai első negyedéves GDP-növekedés viszonylatában. Az idei év első negyedében az amerikai GDP-növekedés mintegy 2 százalék volt, ami egy stabil emelkedésnek felel meg, főleg a 2025 negyedik negyedéves gyenge adatot követően. Ugyanakkor, ha mélyebben megvizsgáljuk az első negyedéves eredményt, egy rég nem látott és aggasztó jelenséget fedezhetünk fel. A USA gazdasági növekedésének alapját, historikus átlagban mintegy 70 százalékát a lakossági fogyasztás adja, amelynek átlagos értéke 2 százalék körül alakult az elmúlt évtizedekben, és jellemzően stabil tudott maradni. Az elmúlt 20 évet vizsgálva csupán két alkalommal, a 2008-as válság, valamint a Covid-járvány idején volt, hogy ettől a 2 százalék körüli értéktől jelentősen eltért volna a vizsgált adatsor. 

A beruházások hozzájárulása a GDP-növekedéshez a negyedév során 1,39 százalékra emelkedett az átlagosnak tekinthető 0,6 százalékos értékről, vagyis egyértelműen megállapítható, hogy a vállalati szektor MI-hez kapcsolódó magas beruházása hajtotta a negyedéves GDP növekedését.

Ezek alapján pedig felmerülhet a kérdés, hogy az amerikai gazdaság állapota valóban olyan jó-e, mint elsőre ránézésre tűnik. A fogyasztás lassulását a közel-keleti konfliktus miatti félelem szülte, vagy egy komolyabb gazdasági fordulat előszele? Egyelőre még nem tudjuk biztosan megválaszolni ezeket a kérdéseket, de az biztos, hogy érdemes lesz kiemelten figyelni a következő hetekben, hónapokban a makrogazdasági adatokat, mert úgy tűnik, hogy a felmerülő kérdések száma egyre csak növekszik, amire ráerősít a második negyedévben kialakult energia- és olajpiaci bizonytalanság is!