Nem áldoznak a szennyezett talaj helyreállítására

Liberális beállítottságú tagjainak sürgetésére az Európai Bizottság egyelőre levette tanácskozásainak napirendjéről a szennyezett talaj helyreállítását célzó indítványt. A környezetvédelmi ügyekben illetékes biztos, Sztavrosz Dimasz által előterjesztett szabályozás szerint előírták volna a tagállamoknak, hogy a felelőtlen iparosítás és az intenzív mezőgazdasági hasznosítás miatt lepusztult talajminőséget – akár jelentős ráfordítások árán is – helyre kell állítani. Az ügyben környezetvédelmi aktivisták olyan tendenciát látnak, hogy a bizottság tevékenységében fokozatosan lazul az ökológiai szigor.

A regenerációs és rekultivációs program összeállításakor Dimasz azokból a jelentésekből indult ki, amelyek szerint a hosszú ideje folyó intenzív mezőgazdasági tevékenység folytán drámaian csökkent a vetőterületeken a talaj szervesanyag-tartalma, emiatt egyre nehezebbé válik a minőségi élelmiszer előállítása. Fokozza a gondokat a sókoncentráció helyenkénti erősödése, a földcsuszamlások hatása és a talajerózió, illetve az ipari szennyezések hatása.

A kizsigerelt talajnak – a tervezett uniós jogszabály szerinti – teljes rehabilitációjáról azonban 150 és 300 milliárd eurós költségbecslések láttak napvilágot, emiatt szót emelt a program ellen Peter Mandelson kereskedelmi, Günter Verheugen ipari és Neelie Kroes versenyügyi biztos. Napirenden van viszont az a törekvés, hogy a tagállamoknak – saját költségükre – össze kell állítaniuk egy részletes listát a szennyezett körzetekről és telephelyekről, ennek ismérveiről azonban még folyik a vita. A tagországokban – becslések szerint – összesen mintegy 3,5 millió szennyezett vagy leromlott talajú helyet lehet azonosítani. VG