Összhangra törekszünk a közösségi irányelvekkel

Teljes mértékben az uniós irányelvekre épül Magyarország új nemzeti agrár-vidékfejlesztési stratégiája – állapítja meg az agrártárca dokumentuma. Ennek végrehajtására egyetlen tervet, a nemzeti agrár-vidékfejlesztési programot nyújtjuk be Brüsszelben. A koncepciók nem véglegesek, a minisztérium szakmai-társadalmi egyeztetésre bocsátotta az elképzeléseket.

Az új stratégia azokra a projektekre épül, amelyeket Magyarország az elmúlt években hajtott végre. Ilyen az előcsatlakozási programként működő Sapard és a 2004–2006 között megvalósított NVT. Ugyancsak kiindulási alapul szolgál a Nemzeti fejlesztési terv (NFT) agrár- és vidékfejlesztési operatív programja (avop) is. A munka folytatását indokolja, hogy az eddigi források nem voltak elegendők a vidéki nehézségek leküzdésére, és a pénzek egy részét nem is sikerült felhasználni különböző nehézségek miatt.

Az agrártárca az új stratégia kidolgozásakor alapvetően az úgynevezett multifunkcionális uniós elvre épít. Ez azt jelenti, hogy a hazai mezőgazdaságnak nemcsak termelési, hanem többek között környezetvédelmi, tájfenntartási és értékmegőrző szerepet is szán. A minisztérium a célok megvalósítását elsősorban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaira alapozza, de az NFT révén számít az unió strukturális és kohéziós támogatásaira is. További pénzek érkezhetnek Magyarországra a halászat számára az Európai Halászati Alapból, de e források fogadásához külön terv készül.

A mai elképzelések szerint az új hazai vidékfejlesztési stratégia – összhangban az EU-s tervekkel – négy prioritásra épül: a minőség és a hozzáadott érték növelésére, a földhasználat racionalizálására, a vidéki foglalkoztatás bővítésére és a helyi közösségek fejlesztésére. A minisztérium – áll a nem véglegesített koncepcióban – azt tartaná elfogadhatónak, ha a legtöbb forrást a földhasználat ésszerűsítése kapná. E cél mögött a minőségi gazdálkodás és a foglalkoztatás nagyjából azonos támogatottságot élvezne, míg a legkevesebb pénz a helyi közösségi fejlesztésekre jutna.

A minőségre és a hozzáadott érték növelésére irányuló prioritás ahhoz az EMVA-stratégiához (úgynevezett tengelyhez) kapcsolódna, amely a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességét fokozná. A specifikus, kiemelt hazai célok között az ismeretszerzés támogatása, az erőforrások szerkezetátalakítása és a már említett minőségjavítás szerepel. Az intézkedésnek az ad létjogosultságot, hogy a termelés műszaki-technikai háttere többé-kevésbé megújult az utóbbi időszakban, a hatékonyság növeléséhez szükséges számos (háttér)tényező viszont nem. Az ismeretek, az infrastruktúra és a minőség hiánya akadályozza a sikeres piaci szereplést.

A földhasználat racionalizálása a környezeti feltételek javítására irányuló (második) uniós vidékfejlesztési tengelyhez kötődne, és a mezőgazdasági (erdészeti) területek „fenntartható művelésére” koncentrálna. Ez azt jelentené, hogy a környezetvédelmi termelési módszerek és az alternatív (vagyis nem élelmiszer-előállítási célú) hasznosítási eljárások kapnának nagy teret. Utóbbiak közé tartozna például a megújuló energiaforrások termelése, amelynek ösztönzésére több jelentős támogatási program is indul a jövőben.

A vidéki foglalkoztatás bővítése ahhoz az uniós tengelyhez illeszkedne, amely az életminőség javítását tűzte célul. E magyar intézkedés az NFT agrár- és vidékfejlesztési operatív programját folytatná, illetve fejlesztené tovább. A specifikus tervek között a vállalkozásfejlesztés, a kulturális-természeti értékek megőrzése és a helyi ismeretátadás szerepel. A foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban úgy járulna hozzá, hogy növelné a nem mezőgazdasági munkahelyek számát, ezáltal pedig a családi jövedelmeket. Idetartozna például a falusi és agrárturizmus fejlesztése, amely a vidéken élőknek jelentős pluszbevételt hozhat.

A helyi közösségek fejlesztési elképzelései az unió azonos elnevezésű negyedik tengelyére épülnének és folytatnák az avop Leader programját. A fő cél itt az, hogy a vidéken élők saját speciális elképzeléseik megvalósításához támogatásokat kaphassanak, így az általános EU-s vidékfejlesztési programok színesedhetnek.

A helyi közösségek fejlesztése leginkább a harmadik vidékfejlesztési tengelyhez kapcsolódik, de a többi prioritásait is kiegészíti. Ezért a tárca az egyes konkrét intézkedéseket úgy igyekszik megfogalmazni, hogy ne csak önmagukban legyenek ésszerűek, hanem kölcsönhatást fejtsenek ki a tengelyek között. Az új hazai vidékfejlesztési program – szélesebb összefüggésként – összhangban állna a fenntartható fejlődést meghatározó, úgynevezett göteborgi uniós célokkal és a foglalkoztatás fejlesztését szorgalmazó lisszaboni stratégiával is.

- ismeretszerzés

- erőforrások szerkezetátalakítása

- minőségjavítás

környezeti állapot javítása

- mezőgazdasági földek fenntartható hasznosítása

- erdészeti területek fenntartható hasznosítása

Életminőség javítása

- vállalkozásfejlesztés

- kulturális-természeti értékek megőrzése

- helyi ismeretek átadása

helyi közösségek fejlesztése

- az életminőség javításához kapcsolódó projektek

- ismeretszerzés

- erőforrások szerkezetátalakítása

- minőségjavítás

környezeti állapot javítása

- mezőgazdasági földek fenntartható hasznosítása

- erdészeti területek fenntartható hasznosítása

Életminőség javítása

- vállalkozásfejlesztés

- kulturális-természeti értékek megőrzése

- helyi ismeretek átadása

helyi közösségek fejlesztése

- az életminőség javításához kapcsolódó projektek Vidéki hálózat alakul A nemzeti agrár-vidékfejlesztési program részeként úgynevezett Nemzeti Vidéki Hálózat (NVH) jönne létre. E szervezet azokból a forrásokból alakulna meg, amelyeket az unió technikai segítségnyújtás címén folyósítana. Az NVH-ban azok a kormányzati, közigazgatási és egyéb intézmények kapnának helyet, amelyek a vidékfejlesztési programok kidolgozásában és végrehajtásában vesznek részt.

Az új szervezet meghatározott akcióterv alapján működne. Egyik fő feladata az lenne, hogy kijelölje a vidékfejlesztés helyes gyakorlatának irányait. Emellett értékelnie kellene a hazai vidékfejlesztési politikát, és gondot kellene fordítania a programokra vonatkozó információk terjesztésére is.

Az elképzelések szerint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak 4 százaléka képezné a technikai segítségnyújtás támogatásait. Ezekből kellene finanszírozni a szervezet létrehozását és működtetését, amely a technikai pénzek 20-25 százalékát venné igénybe.

Az agrártárca szerint a hálózat működtetéséhez célszerű lenne olyan szervezetet létrehozni, amely részben elkülönül a technikai segítségnyújtás szereplőitől, de egyszersmind megfelelő szakmai tapasztalata van az akcióterv végrehajtásához. A minisztérium a költségkímélés érdekében nem tartaná lehetetlennek, hogy a szervezési, működtetési feladatok ellátására már meglévő hazai intézmény kapjon megbízást.-->