A kormány nekimegy a közszolgák kiváltságainak

Azoknak a közszolgáknak sem lesz aranyéletük, akiket nem érint a több tízezres leépítési hullám – vetíti előre az államreform-bizottság lapunk birtokába került anyaga. Ha megvalósulnak a dokumentumban foglalt, egyelőre csak a testület javaslatainak tekinthető intézkedések, a munkájukat megtartóknak búcsút kell mondaniuk a versenyszférában dolgozókkal szemben élvezett kiváltságaik közül néhánynak – köztük az utazási kedvezménynek vagy a több szabadságnak –, ráadásul megszűnik a garantált ütemű előrehaladást biztosító életpályamodell is.

A mostani helyzethez képest gyökeresen átalakítaná a közszféra létszám- és bérgazdálkodásának a szabályait – a bértömeg-gazdálkodási modellt alapozva meg – a Draskovics Tibor kormánybiztos, volt pénzügyminiszter irányítása alatt álló grémium. Az új rendszerre való átállás során a 13. havi illetményt, a nyelv- és a gépjármű-vezetői pótlékot megszüntetnék (általában véve a pótlékok körét jelentősen csökkentenék), és beépítenék a bértömegbe. Ez gyakorlatilag azt eredményezné, hogy a szóban forgó juttatásokat nem kapná meg automatikusan mindenki, aki eddig jogosult volt rá: az állami szférában rövid távon, néhány éven belül meghonosítandó teljesítménymérés és -értékelés miatt előfordulhat, hogy például az egyik köztisztviselő a mostani plusz egy havi juttatásának a teljes összegéről kényelen lesz lemondani, míg kollégája akár a 13. havi összegnél is többet vihet majd haza. Az elképzelések szerint a főtisztviselői és a központi tisztikart megszüntetnék, ettől egymilliárd forintos megtakarítást várnak. A bizottság javaslata alapján emellett a fizetési fokozatok alsó-felső határait tágítani kell.

Ha a kormány megfogadja a dokumentumban olvasható tanácsokat, azzal kell számolnia az érintett mintegy 800 ezres körnek, hogy az illetményalap és a közalkalmazotti bértábla nem változik az új rendszerre való áttéréskor. Az idei létszámcsökkentés nyomán felszabaduló megtakarításból nem lehetne kiadásokat finanszírozni, a jövő évi szervezeti intézkedések következtében felszabaduló bértömeget pedig a 2007-es költségvetés tervezésekor kivonnák a rendszerből – derül ki az anyagból. A rugalmasabb munkajogi típusú eljárási szabályok keretében megkönnyíthetik a szakmai alkalmatlanság esetén történő gyors elbocsátást, s a vezetői beosztásban levőknél is könnyebbé tehetik a felmentést a felelősségi körbe eső teljesítménycélok el nem érésekor. Szívesen látnák a határozott idejű és atipikus foglalkoztatás terjedését a közszférában. A javaslat szerint meg kell határozni az illetménycsökkentés lehetőségének az eseteit, módozatait, s a béren kívüli juttatások rendszerében az egységesítés (cafeteriarendszerek) irányában történő elmozdulás lenne a kívánatos.

A közalkalmazottaknak számolniuk kell azzal, hogy lassítják az előmenetelt. Az igazgatási és az igazgatási jellegű szerveknél, a fegyveres szerveknél, illetve a közintézményeknél (mint középiskolák, könyvtárak) felső létszámkorlátot írhatnak elő, a közszolgáltatást végző közintézeteknél (többek között az egyetemeknél, kórházaknál, kutatóintézeteknél) pedig létszámirányszámot határozhatnak meg.

A bizottság elnöke a kormányfő, alelnöke Draskovics, tagjai: a kormányfőt helyettesítő miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető, a pénzügy-, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelős államtitkára, s a felkértek.

A bizottság elnöke a kormányfő, alelnöke Draskovics, tagjai: a kormányfőt helyettesítő miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető, a pénzügy-, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelős államtitkára, s a felkértek. -->