BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A tartós hiánycsökkentés a cél

Nem sok újdonsággal szolgált Gyurcsány Ferenc kormányfő a konvergenciaprogram – szóhasználatával élve – tárgyalási keretnek tekinthető változatáról tartott tájékoztatón a múlt héten kiszivárgott anyaghoz képest. A makrogazdasági pályát tekintve csupán néhány ponton tér el a két dokumentum, a jelek szerint pedig a már eddig ismertetett kiadásoldali intézkedéseken túl konkrét lépéseket hiába keresünk majd az Európai Bizottságnak szeptember 1-jén elküldendő, és addig több egyeztetésen áteső programban.

A dokumentum jelenlegi verziója nem vázol fel a lapunk pénteki hasábjain ismertetettnél ambiciózusabb költségvetési hiánycsökkentési pályát (így a 2009-ben 3,2 százalékos GDP-arányos deficit a nyugdíjreform-könnyítéssel együtt is épp csak „benéz” a maastrichti kritériumként ismert 3 százalék alá), ám az államadósság némiképp még magasabb is lehet az eddig ismertnél, az inflációra vonatkozó prognózist pedig a hazai intézményekkel folytatott egyeztetések után módosította felfelé a kabinet. Egyedül a gazdasági dinamika terén lett hajszálnyival optimistább a kormányzat: jövőre 2,2 százalékos bővüléssel kalkulálnak a napvilágra került anyagban szereplő 2,1-del szemben.

Gyurcsány a másfél fordulat programjaként aposztrofálta a gondoltnál hosszabb, 2006–11 közötti tervezési periódust felölelő konvergenciaprogramot, hiszen magyarázata szerint nem csupán gazdaság-, hanem társadalompolitikai fordulatra is szükség van. Ez magában foglalja például az egyéni és a közösségi felelősség újrafogalmazását, az állam és a magánszektor mainál hatékonyabb együttműködését, illetve a normakövetés érvényesítését. A program két pillére a fejlesztések megvalósítása, illetve a reformokon alapuló tartós egyensúly megteremtése – mondta, hozzátéve: 2006 és 2009 között a tartós egyensúly megteremtésére vállalkozik a kabinet, 2009 és 2011 között pedig a növekedés megindulása várható. Gyurcsány szerint a cél a reálkonvergencia, vagyis, hogy az életszínvonal különféle dimenzióiban (egyebek mellett a foglalkoztatás, a reálbér, a reáljövedelem, az állam által nyújtott szolgáltatások színvonalában) Magyarország felzárkózzon a fejlettebb államokhoz. Ez a kommunikáció nem ismeretlen: a pénzügyi kormányzat másfél évvel ezelőtt, a 2010-es eurózóna-csatlakozási céldátum hitelességének megkérdőjeleződésekor ezzel igyekezett a maastrichti kritériumok teljesítését kevésbé fontosnak beállítani a közvélemény felé.

A kormányfő beszámolója szerint strukturális reformok sorozatával kívánják elkerülni azt az eddigi években megfigyelt jelenséget, hogy a hiány ciklusonként újratermelődik. Ennek ellenére a tájékoztatón elhangzottak és a kiadott összefoglaló alapján kitűnik, hogy a kabinet az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az oktatás, illetve az ártámogatás terén még számos döntés meghozatala előtt áll. A deficitlefaragás a miniszterelnöki tájékoztató alapján döntő részben a kiadásoldali – azon belül is a legnagyobb súlylyal a már ismertetett, a közigazgatást érintő, szervezetátalakítást, létszámleépítést, bértömeg-gazdálkodást takaró – intézkedésekre támaszkodik: a GDP-arányos kiadások 6,4 százalékkal mérséklődnek, a bevételek pedig 2 százalékkal emelkednek. A bevételi oldalon végrehajtott lépések a ciklusban fennmaradnak, egyedül az ingatlanadó 2008-as bevezetése van még hátra – ismerte el Gyurcsány.

A kormányfő az ERM II-be történő belépést (amely legalább két és fél évvel meg kell hogy előzze az euró átvételét) firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy az a felvázolt pálya alapján 2007–2009 között lehet. Ez nem jelent újdonságot az eddig hangoztatott hivatalos állásponthoz képest: a 2009-es ERM II-belépés 2012-es eurózóna-csatlakozást jelentene. A kormányfő megerősítette: előbb vissza kell találni az egyensúlyi pályára, s utána lehet felvetni az euró bevezetésének időpontját. BR

Vélemény

Borsik János, Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke

Ha szeptember elsején Balatonőszödön már véglegesíteni akarja a kormány a konvergenciaprogram tervezetét, akkor késésben van, hisz az OÉT-ben a hétfőin kívül nem lesz lehetőség újabb plenáris ülésre, és arra sem, hogy az OÉT szakbizottságai megvizsgálják a program részleteit. A hazai és a nemzetközi elemzők komolyan bírálják az eddig kiszivárgott anyagot, mi a legveszélyesebbnek a reálkeresetek jövőbeni alakulását látjuk. Mintha a kormány el akarná kerülni, hogy bérkiáramlás legyen; ezt mutatja, hogy a különböző verziók szerint akár négyszázalékos is lehet a bérek értékvesztése. Bár a kormányfő azt hangsúlyozza, hogy a program nem az euró bevezetésének időpontjáról szól, ha a megszorító csomagra emiatt volt szükség, akkor a lakosság túl nagy árat fizet érte.

Zs. Szőke Zoltán, Az Áfeosz főtitkára

A közepesen gyors kiigazítás következményei, vagyis hogy 2007–2008-ban visszaesik a GDP-növekedés, romlik a foglalkoztatottság, és a reálkeresetek is csökkenek, csak akkor elfogadható, ha a kormány valóban végrehajtja a sokat ígérgetett reformot a közszférában. Sőt ahhoz, hogy mindez tolerálható legyen, szükség van az uniós forrásokra is, amelyekből a kis- és középvállalkozások támogatása elengedhetetlen lesz. Hiába mondja a kormány, hogy a hiány mérséklésének 80 százalékát a kiadások csökkentése adja, és „csak” 20 százalékot tesz ki az adók átmeneti növelése, a munkaadók nagyon nehéz helyzetben vannak. Már most készülök rá, hogy az OÉT őszi bértárgyalása nehézkes lesz, hisz a munkavállalói és a munkaadói oldal még a megszokottnál is keményebben fogja védeni most a saját érdekeit.

Ha szeptember elsején Balatonőszödön már véglegesíteni akarja a kormány a konvergenciaprogram tervezetét, akkor késésben van, hisz az OÉT-ben a hétfőin kívül nem lesz lehetőség újabb plenáris ülésre, és arra sem, hogy az OÉT szakbizottságai megvizsgálják a program részleteit. A hazai és a nemzetközi elemzők komolyan bírálják az eddig kiszivárgott anyagot, mi a legveszélyesebbnek a reálkeresetek jövőbeni alakulását látjuk. Mintha a kormány el akarná kerülni, hogy bérkiáramlás legyen; ezt mutatja, hogy a különböző verziók szerint akár négyszázalékos is lehet a bérek értékvesztése. Bár a kormányfő azt hangsúlyozza, hogy a program nem az euró bevezetésének időpontjáról szól, ha a megszorító csomagra emiatt volt szükség, akkor a lakosság túl nagy árat fizet érte.

Zs. Szőke Zoltán, Az Áfeosz főtitkára

A közepesen gyors kiigazítás következményei, vagyis hogy 2007–2008-ban visszaesik a GDP-növekedés, romlik a foglalkoztatottság, és a reálkeresetek is csökkenek, csak akkor elfogadható, ha a kormány valóban végrehajtja a sokat ígérgetett reformot a közszférában. Sőt ahhoz, hogy mindez tolerálható legyen, szükség van az uniós forrásokra is, amelyekből a kis- és középvállalkozások támogatása elengedhetetlen lesz. Hiába mondja a kormány, hogy a hiány mérséklésének 80 százalékát a kiadások csökkentése adja, és „csak” 20 százalékot tesz ki az adók átmeneti növelése, a munkaadók nagyon nehéz helyzetben vannak. Már most készülök rá, hogy az OÉT őszi bértárgyalása nehézkes lesz, hisz a munkavállalói és a munkaadói oldal még a megszokottnál is keményebben fogja védeni most a saját érdekeit.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek