Gyurcsány a másfél fordulat programjaként aposztrofálta a gondoltnál hosszabb, 2006–11 közötti tervezési periódust felölelő konvergenciaprogramot, hiszen magyarázata szerint nem csupán gazdaság-, hanem társadalompolitikai fordulatra is szükség van. Ez magában foglalja például az egyéni és a közösségi felelősség újrafogalmazását, az állam és a magánszektor mainál hatékonyabb együttműködését, illetve a normakövetés érvényesítését. A program két pillére a fejlesztések megvalósítása, illetve a reformokon alapuló tartós egyensúly megteremtése – mondta, hozzátéve: 2006 és 2009 között a tartós egyensúly megteremtésére vállalkozik a kabinet, 2009 és 2011 között pedig a növekedés megindulása várható. Gyurcsány szerint a cél a reálkonvergencia, vagyis, hogy az életszínvonal különféle dimenzióiban (egyebek mellett a foglalkoztatás, a reálbér, a reáljövedelem, az állam által nyújtott szolgáltatások színvonalában) Magyarország felzárkózzon a fejlettebb államokhoz. Ez a kommunikáció nem ismeretlen: a pénzügyi kormányzat másfél évvel ezelőtt, a 2010-es eurózóna-csatlakozási céldátum hitelességének megkérdőjeleződésekor ezzel igyekezett a maastrichti kritériumok teljesítését kevésbé fontosnak beállítani a közvélemény felé.