Adóemelés és árverseny

Az elmúlt negyedév során két, az áralakulás szempontjából meghatározó folyamatot figyelhettünk meg, amelyek nagymértékben megnehezítik az inflációs alapfolyamatok mérését. A szeptemberi indirekt adóemelés közvetlenül, míg a külföldi verseny ármérséklő hatásának gyengülése közvetve befolyásolja az árváltozás alapfolyamatát. Ahhoz, hogy magát az inflációs alaptendenciát értékelni tudjuk, előbbi esetében az egyszeri sokkhatás kiszűrése, utóbbi esetében a végbemenő folyamatok értékelése szükséges.

A Magyar Nemzeti Bank szakértőinek elemzése során kizárólag a maginflációs termékekre koncentráltak. Első lépésként kivették a vizsgált termékek köréből az alkohol- és dohánytermékeket. Az áfaemelésből adódó technikai hatást az augusztusi jelentésben bemutatottak alapján egy százalékra becsülték. A továbbiakban azzal a – meglehetősen konzervatív – feltételezéssel éltek, hogy az 5 százalékpontos indirekt adóemelés hatása egy hónap alatt teljes mértékben beépült a fogyasztói árakba. Emellett további hatásokat is figyelembe vettek, amelyek az alapfolyamat mutatószámát lefelé korrigálhatják. Egyrészt az áfaemelés az általa nem érintett termékkörben is okozhat addicionális áremelkedést, másrészt feltehetőleg az általa érintett termékkörben a jogszabályi változásból eredőnél nagyobb drágulást indukált. Az említett hatások a termékek közötti helyettesítési hatással, valamint a későbbre tervezett áremelések előbbre hozásával magyarázható. Korábbi becslések alapján a két hatás eredője nagyjából 0,2 százalékra tehető, ám a jelenlegi környezet ennél nagyobb mértékű előre hozást is eredményezhetett – olvasható a szakértők elemzésében. (Az időszak során bekövetkező sokkok mindegyike az árnövekedés irányába hatott, így feltételezhető, hogy ezek együttes hatására a piaci szereplők nagyobb mértékben emelték áraikat, mint ahogy az 2004-ben megfigyelhető volt.)

Mindent egybevetve az inflációs alapfolyamatot megragadni kívánó évesített havi infláció szeptemberben 7-10 százalék körül adódott, és a negyedév során 5-10 százalék között mozgott, emelkedő tendencia mellett.

A fenti elveken nyugvó elemzésekből az is kitűnik, hogy míg a piaci szolgáltatások körében teljes lehetett a begyűrűződés, az élelmiszerek körében vélhetően nem volt teljes, de magasabb lehetett a jegybank által korábban várt 40 százalék körülinél. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a teljes átgyűrűződés feltevése nincs összhangban a 2004-es empirikus tapasztalatokkal, valamint az ezen alapuló – az augusztusi jelentésben is szereplő – várakozásaikkal, amely szerint az áfanövelést követő első hónapban az emelkedés mértékének mintegy kétharmada gyűrűzik csupán át a fogyasztói árakba. Bár a mutatók értéke meglehetősen magas, magáról az inflációs alapfolyamatról és a hosszabb távú tendenciákról csak a további hónapok adatai alapján lehet érdemi következtetéseket levonni – szögezik le a jegybanki szakértők.

Az idei esztendő a harmadik negyedévben a feldolgozott élelmiszerek árszintjében nem várt emelkedést mutatkozott – tér ki egy további szempontra az MNB elemzése. A megfigyelés magyarázataként az uniós térség országainak élelmiszer-piaci tendenciáit vizsgálva regionális szinten is tetten érhető folyamatokat lehetett azonosítani. A csatlakozást követő jelentős mértékű árszintcsökkenés az új tagországok mindegyikében markáns növekedésbe váltott az év elején. Ez a tendencia fokozottan érvényes Magyarország esetében. Mind a kezdeti fokozódó verseny, mind az azt követő alkalmazkodási folyamat esetében a legszélsőségesebb hatás figyelhető meg. A folyamat vélhetően a piacszerkezetben és a költségekben bekövetkezett változások egymásra hatásának eredménye.

Az Európai Unióhoz csatlakozást követően az élénkülő verseny két csatornán keresztül éreztette hatását: egyrészt nőtt a piaci szereplők száma, másrészt bővült az áruválaszték. Utóbbi főként az újonnan csatlakozó országok alacsonyabb árkategóriájú termékeit foglalta magában, ez pedig a régi szereplők számára a korábbinál kisebb mértékű áremelést tett lehetővé. Így a két hatás eredőjeként alacsonyabb fogyasztóiár-szint alakult ki. Az említett folyamat elsősorban a feldolgozott élelmiszerek árában volt tetten érhető, ezek hosszabb ideig voltaképp stagnáltak. Az elmúlt fél év adatai alapján azonban megerősödni látszik az a regionális szinten is megfigyelhető jelenség, amely szerint az erősödő verseny átmeneti dezinflációs hatása fokozatosan gyengül. Az időszak második felében nagyobb mértékben megnövekvő nyersanyagköltségek (a feldolgozatlan élelmiszerek ára, olajár, illetve az árfolyam begyűrűződő hatása) változatlan fogyasztói ár mellett vélhetően a profitrés csökkenését vonták maguk után. A megfigyelhető növekvő tendenciájú tényadatok alapján valószínűnek tűnik, hogy a vállalatok immáron nem hajlandók profitrésük csökkentésével (illetve hatékonyságjavulással nem tudják) a költségoldalról szükségessé váló áremelkedési nyomást ellentételezni.

A lényegi kérdés a továbbiak során, hogy vajon az élelmiszerek inflációjának ilyetén mértékű emelkedése csupán átmeneti, vagy sokkal inkább hosszabb távon is érvényesülő, tartós folyamat? A felmerülő magyarázatok alapján a következő lehetőségek adódnak. Amennyiben a bekövetkezett gyors korrekció oka a megváltozott piaci szerkezet, amely most már lehetővé teszi az árszint – és ezzel együtt a profitrés – nagyobb mértékű emelését, a folyamat egyértelműen magasabb hosszú távú infláció kialakulását vetíti előre. Az is elképzelhető azonban, hogy a költségtényezők a feltételezettnél dinamikusabban gyűrűztek be a fogyasztói árakba; ebben az esetben a költségnövekedés által magyarázható korrekcióról van szó, amely hosszú távon sem az infláció, sem a profitrés dinamikáját nem befolyásolja. Ha viszont a megemelkedett inflációs várakozások vezettek a nagyobb mértékű áremeléshez, nem lehet egyértelműen meghatározni a változások irányát. Nem kizárt ugyanis, hogy a várakozások ilyen mértékű emelkedése csak átmeneti, és a későbbiekben visszatérnek a korábbi alacsonyabb szintre. Annak eldöntésére, hogy az említett magyarázatok közül ténylegesen melyikről lehet szó, a következő hónapok adatai szolgálnak alapul. VG