Elúszott az inflációs cél

Úgy tűnik, nyíltan szakított a középtávú inflációs célkövetéssel a Magyar Nemzeti Bank: bár a fogyasztói ár emelkedésének üteme a teljes előrejelzési horizonton meghaladja a célzott 3 százalékot, a monetáris tanács tegnap változatlanul 8 százalékon hagyta az alapkamatszintet.

Bár az elemzők többsége 25 bázispontos emelésre számított, a forint árfolyama hirtelen gyengülést követően egészen a pénteki záróár alá, 257 forintig erősödött.

A jelenleg tapasztalható áremelkedést olyan tényezők okozták, amelyeket nem lehet monetáris politikai eszközökkel viszszafogni – indokolta a döntést Járai Zsigmond jegybankelnök. Az MNB ugyanakkor továbbra sem fogadja el az infláció emelkedését a költségvetési politika részeként, a tagok azonban úgy látják, a 2007-ben egyszeri hatásoknak köszönhetően megemelkedő infláció csak a korábban vártnál lassabban, 2009-re árazódhat ki a piacról.

A monetáris politika tehetetlenségét jelzi az is, hogy míg az augusztusi előrejelzés óta az irányadó kamatszint 1,25 százalékponttal, a forint árfolyama közel 4 százalékkal emelkedett (az olaj világpiaci ára pedig tovább csökkent), az inflációs kilátások szinte minimálisan, csupán 0,1 százalékkal javultak a következő két évre.

Az előrejelzés ugyanakkor komolyan megosztotta a monetáris tanács tagjait. A szinten tartásra voksolók szerint a megszorítások nyomán jelentkező kereslet-visszaesés inflációcsökkentő hatása a prognózisban szereplő mérték felett lehet, míg a 25 bázispontos szigorítás mellett érvelők leginkább attól tartanak, hogy a magas infláció beépülhet a várakozásokba. Megosztotta a tagokat a versenyszférában várható béremelkedési ütem is.

A szinten tartást támogatta egyébként a visszatérni látszó nemzetközi befektetői optimizmus is, amely – ha tartós marad – az erősödő forintárfolyamon keresztül csökkentheti az középtávú inflációs kockázatokat is.

Tévedés lenne ugyanakkor azt feltételezni, hogy a 8 százalékos szint megtartását az MNB hosszú távú optimista előrejelzése indokolta. Mint Járai közölte: a tanács egyvalamiben egyetértett: a korábbi éveknél is nagyobb bizonytalanság övezi a következő években várható bér-, olajár- és keresletcsökkenés-változás nagyságát. A jegybank tehát egyelőre kivár, és csak akkor fog újabb kamatmódosítással beavatkozni a piacon, ha már nagyobb rálátása lesz a makrogazdasági tényezők alakulására. Éppen ezért nem fejeződött be a kamatemelési ciklus.