Infláció: fokozódik a bizonytalanság
A jegybank szakértőgárdája ismét elkészítette a – háromhavonta esedékes – inflációs jelentést, amely az MNB előrejelzését tartalmazza az infláció várható alakulásáról és az azt meghatározó makrogazdasági folyamatokról.
A legutóbbi, augusztusi jelentéshez képest a makrogazdasági alap-előrejelzés nem módosult jelentősen. Az időközben beérkezett, a jegybank korábbi várakozásait meghaladó inflációs és béradatok módosították az inflációs folyamatról alkotott képet, ezért az alapprognózis a szigorúbb monetáris kondíciók ellenére továbbra is a teljes előrejelzési horizonton meghaladja a középtávú inflációs cél értékét. Ez azt jelenti, hogy például 2008-ban a fogyasztói árindex átlagos értéke az alappálya szerint 4,1 százalék lehet, ez kívül esik a ±1 százalékos toleranciasávval együtt értendő 3 százalékos célon. Fontos: a maginflációs előrejelzés azonban az előrejelzési horizont második felében az infláció fokozatos mérséklődését vetíti előre.
A szakértőgárda továbbra is úgy látja, a gazdaság pályáját a költségvetési kiigazító lépések dominálják, ám a várható pálya bizonytalanságát növelik az elmúlt negyedév új információi. Az elkövetkező két évben az aggregált kereslet csökkenésére számítanak, ez dezinflációs hatású lesz; a költségvetési kiigazító intézkedések más része (adó-, járulék-, szabályozottár-emelések), s az év eleje óta gyengült forintárfolyam inflációnövelő hatású költségsokként jelentkezik.
Az aggregált kereslet visszaesése következtében az elkövetkező két évben a gazdaság növekedése lényegesen elmarad látszik a potenciális ütemtől, két és fél százalék körül alakul 2007-ben és 2008-ban is. A kibocsátási résben tükröződik a költségvetési intézkedések, s kisebb mértékben a kedvezőtlenebbé váló külső konjunktúra hatása.
Bár a kormányzati intézkedések inflációs hatása már részben megjelent a tényadatokban, 2007 első felében az infláció további erős emelkedése várható – vélik a kiadvány készítői. Az inflációt jelentős mértékben emelő sokkok kifutásával 2008-ban az infláció alacsonyabb szintre kerül. A feltételes előrejelzés alappályája szerint 2007-ben az éves átlagos áremelkedés 7, majd 2008-ban 4 százalék lehet. 2008 során azonban jelentős eltérés van a teljes fogyasztóiár-index és a maginfláció dinamikája között. Elsősorban a szabályozott árakra vonatkozó feltevések miatt a teljes fogyasztói kosár árindexe az év egészében 4 százalék körül ingadozik, az inflációs tendenciát jobban megragadó maginflációs mutatóban további dezinfláció figyelhető meg.
Lényeges, hogy a szerzők növekvő bizonytalanságot látnak az inflációs alappálya körül, szimmetrikus kockázatokkal. Az átmenetinek feltételezett költségsokkok például továbbgyűrűző hatásúak lehetnek, a nominális bérpálya jelentősen meghaladhatja az alappályában szereplőt, és 2007 elejétől a magasabb inflációs várakozások beépülhetnek a bérszerződésekbe. Felfele mutató bizonytalanságot jelent a fogyasztási és bérdinamikát visszafogó költségvetési intézkedéseket övező megvalósíthatósági kockázat. is Lefele irányuló kockázatot jelenthet egyebek mellett a költségvetési kiigazítás – ha maradéktalanul megvalósul – következtében megjelenő kereslet-visszaesés mértékét övező bizonytalanság. Alacsonyabb inflációs pályát eredményezhet az is, ha a gázáremelések a feltételezett ütemnél lassabban valósulnak meg. VG
