Nem okozott nagy meglepetést a piacon, hogy a Monetáris Tanács változatlanul 8 százalékon hagyta a jegybanki alapkamat szintjét, ezzel azonban vélhetően nem szűnt meg, csak lassult a kamatemelési ütem - vélte Suppan Gergely a Takarékbank elemzője.
Az elemző emlékeztetett rá: míg a múlt hét elején az elemzők többsége 25 bázispontos emelést tartott valószínűnek, a hét második felében megnőtt a szintentartást valószínűsítők száma.
Suppan Gergely ugyanakkor úgy vélte, hogy hétfői döntésével a Monetáris Tanács jelezte, hogy lassít a kamatemelés ütemén. A további monetáris szigorításra utal az elemző szerint, hogy az inflációs jelentésben a jegybank a 2008-as inflációs előrejelzését nem csökkentette, a 4,1 százalékos áremelkedési ütem nem csak a kitűzött célt haladja meg, de az 1 százalékos toleranciasávon is kívül esik. Ezért Suppan Gergely úgy vélte, hogy a következő hónapokban még egy, vagy két alkalommal kerülhet sor a jegybanki alapkamat emelésére.
Mérsékli, de nem szünteti meg az inflációs kockázatokat, hogy a forint euróhoz mért árfolyama jelenleg mintegy 10 forinttal erősebb az inflációs jelentésben jövőre és 2008-ra számításba vett, átlagos 267,3 forintos szintnél - tette hozzá Suppan Gergely.
Nyeste Orsolya az Erste Bank elemzője szerint a tanács a döntés meghozatalánál legalább annyira megosztott volt, mint a piaci várakozások. Az elemző az inflációs jelentésben tükrében meglepőnek nevezte a döntést. Elmondta: a 2008-as inflációs előrejelzésén, az augusztusihoz képest a jegybank csak minimális mértékben javított, miközben a monetáris kondíciók az elmúlt három hónapban jelentősen szigorodtak. Nyeste Orsolya szerint az inflációs jelentés inkább kamatemelést sugallt, ezért valószínűnek nevezte, hogy a tanács a javuló tőkepiaci helyzetre tekintve döntött az alapkamat szinten tartása mellett.
A jegybank inflációs jelentésében megfogalmazott kockázatok miatt úgy vélte, hogy a kamatemelési ciklusnak még nincs vége, a hétfői döntés csak átmeneti szünetnek tekinthető.
A Monetáris Tanács hétfői döntésének bejelentése után a forint gyengülni, az állampapír-hozamok csökkeni kezdtek, a BUX viszont erősödésnek indult.
A kamatdöntés 14 órai bejelentése után 259,40 forintig ment fel az euró jegyzése, míg délben 258,80/85 forinton, reggel még 258,00/15 forinton kereskedtek vele.
Az állampapírpiacon a hozamszintek markáns csökkenéséről számoltak be szakemberek: a 3-6-12 hónapos lejáratokon 5 bázisponttal, a hosszabbakon 10-20 bázisponttal csökkentek a hozamok.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX néhány perc alatt több mint 75 ponttal 23.100 pont fölé emelkedett, igaz másfél óra múlva már ismét a kamatdöntés előtti szintre esett vissza. (MTI Eco)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.