Véget ért az MNB kamatemeléses korszaka?

Az elemzők legtöbbje szerint véget értek a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései, várakozásuk szerint a következő hónapokban változatlanok maradnak a jegybanki kamatok, a jövő év második felében pedig ismét elindulhatnak lefelé - áll a Reuters legfrissebb felmérésében. 
 

Az elemzői előrejelzések szerint a jegybank 2008-ban elvéti középtávú inflációs célját, 2009-ben azonban a megcélzott három százalék közelébe lassulhat az éves áremelkedési ütem.

A gazdasági növekedés üteme ugyanakkor jövőre és a rákövetkező évben is jelentősen az idei szint alatt marad az elemzők szerint, akik továbbra is 2014-re teszik az euró magyarországi bevezetését. Egy november végén, szélesebb európai elemzői mintán végzett Reuters felmérés szerint valamennyi új Európai Uniós tagállam, beleértve a jövőre csatlakozó Bulgáriát és Romániát is, előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.

Az MNB kamatszigorító ciklusának utolsó emelését korábban novemberre várta az elemzők többsége, de miután ez meglepetésre nem következett be, a szakemberek most már szinte egyöntetűen úgy vélik: ebben a ciklusban nem is lesz több emelés, és a következő lépés egy kamatcsökkentés lesz.

Az elemzők többsége azt várja, hogy az első MNB-kamatcsökkentésre a jövő év második felében kerül sor, miután levonul az év eleji áremelkedési hullám. Nőtt azonban azok aránya, akik szerint a bank előrébb hozza a kamatcsökkentést. A konszenzus szerint jövőre összesen 75 vagy 100 bázisponttal csökkenhet majd az MNB alapkamata.

Az elemzők szerint az inflációs kilátásokat javította, hogy a héten kilenchónapos csúcsra erősödött a forint az euró ellen, 252 közelébe (ami több, mint két százalékos emelkedés a novemberi MNB-kamatdöntés óta), miközben a külföldi befektetők továbbra is szívesen vásárolják a kockázatosabb, de magas hozamú papírokat a világpiacon, köztük a magyar államkötvényeket. Magyar állampapír állományuk a héten rekord szintre, 3.000 milliárd forint közelébe emelkedett.

Az éves átlagos infláció 2008-ban az elemzői konszenzus szerint továbbra is jóval a 3 százalékos cél felett, 3,8 százalékra várható, 2009-ben azonban 3,1 százalékra csökkenhet. A jövő év elején a kormány költségvetési kiigazító intézkedései miatt ideiglenes gyorsulás következik be az áremelkedés ütemében: az előrejelzések szerint januárban 7,6 százalékra szökik fel az infláció a novemberi 6,4 és a decemberre várt 6,6 százalékról.

A forint töretlen erősödése nyomán az elemzők forint-euró árfolyam konszenzusai is jelentősen megváltoztak: az év végére 255-ös árfolyamot jeleznek előre, szemben az egy hónapja várt 261,50-es szinttel. A devizakereskedők szerint a jövő héten 252,50 és 255 között lehet az árfolyam.

A kiigazító program másik következménye a lassuló gazdasági növekedés. A harmadik negyedéves 3,8 százalékos éves növekedési ütem a konszenzus szerint a negyedik negyedévre 3,5 százalékra lassul, a jövő évi átlagos gazdasági növekedés pedig már csak 2,5 százalékos lesz.

A GDP növekedésére először adtak előrejelzést 2008-ra az elemzők: a konszenzus szerinti 2,8 százalékos növekedési ütem mélyen az elmúlt évek rátái, illetve a környező országok várt növekedési szintjei alatt marad.

A pozitív oldalon a gazdaság egyensúlyának javulása áll. Az elemzők továbbra is hitelt adnak annak a kormányzati ígéretnek, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány jövőre 6,8 százalékra csökken az idei 10,1 százalékról.

Jelentős mérséklődést várnak az elemzők a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg hiányában is. A folyó fizetési mérleg hiányára a konszenzus 2006-ra az egy hónapja várt 6,3 milliárd euróról 6,15 milliárd euróra, 2007-re 5,5 milliárdról 5,3 milliárd euróra csökken.

A külkereskedelmi mérleg deficit előrejelzést 2006-ra 150 millió, 2007-re 320 millió euróval csökkentették, 2,3 milliárd illetve 1,72 milliárd euróra. (MTI Eco)