Drágulás év végén, év elején

Optimista várakozásokkal indult a tavalyi év, s végül vészjósló
előrejelzésekkel zárult. Már februárban kiderült, hogy beigazolódtak a
gazdaságkutatók sejtései: az év eleji áfakulcscsökkentés alig mutatkozott
meg a fogyasztói árakban. A tavalyi év első hónapjában nemhogy mérséklődtek volna, hanem még 0,1 százalékkal emelkedtek is az árak a megelőző év decemberéhez képest. Összességében azonban valamelyest javult a kép: 2006 januárjában 2,7 százalékos volt az átlagos drágulás, míg a megelőző hónapban még 3,3 százalékot mért a KSH.
Az év közepéig úgy tűnt, sikerül az uniós szintre szorítani az inflációt.
Júliusban azonban ismét átlagosan három százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év hasonló időszakához képest. A legnagyobb meglepetést az élelmiszerárak megugrása okozta, ebben a termékkörben 6,4 százalékos éves áremelkedést regisztrált a KSH.
Ekkor már tudni lehetett: nincs megállás az árnövekedésben. A parlament
ugyanis áldását adta arra a döntésre, hogy szeptembertől 20 százalékra
emelkedjen a korábban 15 százalékos kedvezményes áfakulcs. S most is igazuk lett a gazdaságkutatóknak: az adómérték emelése egyből megjelent az árakban, nem úgy, mint az év eleji csökkentés. A szeptemberi infláció már megközelítette a hat százalékot, az év utolsó hónapjában pedig már 6,5 százalékkal voltak magasabbak az árak 2005 decemberéhez viszonyítva.
A januártól decemberig tartó időszakban így összességében 3,9 százalékos volt az átlagos infláció. Ennél nagyobb, 5 százalékos áremelkedést érzékeltek a nyugdíjasok. Az idős korúak fogyasztásában ugyanis sokkal nagyobb arányt képviselnek az élelmiszerek és a háztartási energia fogyasztás, amelyeknek az ára jelentősen nőtt jórészt az áfakulcs emelése miatt. A nyugdíjasok ugyanakkor kevesebbet költenek ruházatra és tartós fogyasztási cikkekre, amelyek az év egészében valamelyest csökkent is az áruk.
Az idei év sem kecsegtet túl sok jóval. Az átlagosan negyven százalékos
gázáremelés önmagában egy százalékponttal dobja meg az inflációt. Tovább nő egyebek között a legfőbb élelmiszerek ára, s emelkednek a közlekedési tarifák. A drágulást elsősorban a februári adatokban jelentkezik majd, ugyanis a januári számlák többségét csak következő hónap elején kapják kézhez a háztartások. Az elemzők biztosra veszik, hogy a tél végére legalább nyolc százalékra kúszik fel az infláció, de vannak, akik szerint a kilenc százalékot is eléri.

Februártól drágulhat az áram

Február 1-jével emelkedik az áramár – adta hírül a villamosenergia-ipar
szakszervezeteinek tavaly augusztusban megalakult sztrájkbizottsága. A
gazdasági tárca nem kommentálta a bejelentést. A Népszabadság azonban más forrásból úgy tudja, az emelés mértéke az infláció alatt marad, de akár 6 százalékos is lehet. A lap szerint a mostani kiszivárogtatás mögött az áll, hogy a gazdasági tárca meg akarja szüntetni az ágazati dolgozók csaknem harminc százalékos kedvezményes áramártarifáit.

tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez az adat önmagában nem

tűnik ijesztőnek, ellenben az utolsó négy havi drágulás nem sok jót sejtet.Dutka Noémi - AS-Network-->