Tavaly nagy sikerrel rendezték meg a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara székházában a gazdasági mediátorképzés alapfokú és haladó tanfolyamát, ahol 15 résztvevő szerezte meg eredményes vizsga alapján az oklevelet. A Német–Magyar Képző Központ szervezésében és a Berliner Steinbeis Institut International Business Law együttműködésével rendezett képzés átfogó és gyakorlatorientált módon ismerteti meg a résztvevőket a gazdasági mediáció fogalmával. Az alapfokú tanfolyam előadója a gazdasági jogra szakosodott Adrian Schweizer nemzetközi hírű ügyvéd.
Ön képzett mediátor. A gazdasági mediáció, amely a konfliktus egyfajta együttműködésen alapuló megoldását jelenti, napjainkban kifejezett népszerűségnek örvend. Mi a fő oka annak, hogy egyre több vállalatnál választják az ilyen jellegű konfliktusmegoldást?
Tetemes költségmegtakarítást tesz lehetővé a hosszadalmas és drága pereskedés megelőzésével, ráadásul biztosítja a titoktartást is a konfliktus megoldásának folyamatában. Az ellentétek nem kerülnek nyilvánosságra, hanem azokat egymás között rendezik a felek, a mediátor pedig titoktartási kötelezettséggel tartozik. Ezenkívül rugalmas és jövőbe mutató egy ilyen eljárás.
Milyen típusú mediációs formák léteznek? Mekkora az esélye az eredményes lezárásnak?
Meg kell különböztetni a két, több vagy sok fél közötti mediációt. A mediáció eredményességének esélye fordítottan arányos az érintett felek számával. Két vállalat, illetve két fél közötti mediáció az esetek hozzávetőleg 80 százalékában eredményes. Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél bonyolultabb az eljárás tárgya és minél alacsonyabb az esélye a peres eljárás megnyerésének, annál magasabb a valószínűsége az eredményes mediációnak.
Az érdekellentét mindennapi, normális dolog. A mediációban hogyan érik el a felek érdekeinek igazságos összeegyeztetését?
Az igazság mint puszta fogalom ebben a formában nem is létezik. Igazságot vagy igazat annak adnak, aki bizonyítékot tud felmutatni, vagy ezt a másik félnél meggyőzőbben teszi. A mediáció esetében nem a jog és a hatalom a meghatározó, hanem a magasabb szintű cél elérése, ez nem más, mint az ellenérdekelt felek érdeke a biztonságuk megőrzésére. A jogászkodással ellentétben a mediáció nem igazságot akar szolgáltatni vagy igazat adni. A mediáció más szintű megoldási stratégiára épül, elszakadva a „vagy-vagy” megoldástól a „mind ez, mind az” megoldásig, vagy Einstein szavaival fogalmazva: „a problémákat soha nem lehet ugyanazon a szinten megoldani, ahol azok keletkeztek”.
A pártatlanság a mediátorok vezérelve. Hogyan építi ki a bizalmi pozícióját mind a két fél felé anélkül, hogy bármelyikük is vesztesnek érezné magát?
Ehhez nélkülözhetetlen feltétel az empátia, a képesség az eltérő érdekek megértésére és átélésére. Lényeges, hogy „kisegítő szerepben” legyünk, egyrészről megőrizzük a semlegességet, másrészről képesek legyünk a felek nézőpontjának befogadására és belső megértésére.
Mennyi időt vesz igénybe a mediáció? Melyik volt a legrövidebb, melyik a leghoszszabb esete?
Nálam személy szerint a leghosszabb 15 napot vett igénybe, a legrövidebb, vállalaton belüli mediáció félnapos volt.
A mediációt vállalatok belső konfliktusainak megoldására is alkalmazzák, például a munkáltató és a munkavállalók között. Ez milyen sajátosságokkal jár?
A vállalatok belső konfliktusai gyakran bonyolultabbak. Például előfordulhat, hogy valaki nem tud egy másik munkavállalóval együtt dolgozni, mert történt valami a múltban, amiért a felszín alatt parázslik az ellentét közöttük. A vállalati hierarchia és az alárendeltségi viszonyok is megteszik a maguk hatását. A vállalaton belüli mediátorokkal szemben magasabbak a követelmények, és egy mediátornál célszerű, ha rendelkezik pszichológiai és társadalomtudományi ismeretekkel is.
Valóban lejárt a viták korszaka? Hiszen a mediáció egy védekező és túlzottan derűlátó módja a konfliktusok rendezésének.
A mediáció valóban divatjelenséggé vált. A jövőben azonban rendkívüli mértékben megnő az úgynevezett érzelmi képességek jelentősége – ezzel pedig a mediáció szerepe a konfliktusok megoldásában. A mediáció rendkívül rugalmas rendszer, és egy rugalmas rendszer mindig felülkerekedik a merev rendszereken.
Kaizen menedzsertréning: február 7–8., 21–22. és 28., március 1.
Jelentkezési határidő: január 22.
Önismereti kulcs és kreativitásfejlesztés: február 23–24.
Jelentkezési határidő: január 29.
Gazdasági mediátor-alapképzés: március 6–7. és 23–24., valamint április 17–18.
Jelentkezési határidő: február 6.
SPS workshop: március 12–14.
Jelentkezési határidő: február 16.
Lean menedzsmenttréning: március 20–21., 27–28., április 3. és 10.
Jelentkezési határidő: március 2.
Kaizen menedzsertréning: február 7–8., 21–22. és 28., március 1.
Jelentkezési határidő: január 22.
Önismereti kulcs és kreativitásfejlesztés: február 23–24.
Jelentkezési határidő: január 29.
Gazdasági mediátor-alapképzés: március 6–7. és 23–24., valamint április 17–18.
Jelentkezési határidő: február 6.
SPS workshop: március 12–14.
Jelentkezési határidő: február 16.
Lean menedzsmenttréning: március 20–21., 27–28., április 3. és 10.
Jelentkezési határidő: március 2.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.