Nőtt az Ecostat lakossági bizalmi indexe a negyedik negyedévben

Az Ecostat közleménye szerint a második negyedévi drasztikus csökkenés utáni enyhe emelkedésre lehetett számítani. Ennek oka egyebek mellett, hogy a lakosságot némileg meglepetésként érő megszorító intézkedések javát már az előző negyedévben megismerték a válaszadók, így ez nem okozott további csökkenést.

A háztartások átlagos havi nettó jövedelme 2006 utolsó negyedévében 177.362 forint, az egy főre jutó nettó háztartási jövedelem 65.481 forint volt. Az egyes jövedelmi rétegek között továbbra is nagy volt a különbség: a legfelső jövedelmi ötöd egy főre jutó nettó háztartási jövedelme csaknem ötszöröse volt a legszegényebb ötödének.

Az Ecostat szerint a háztartások anyagi helyzetének értékelése alig változott az elmúlt időszakban. A háztartások 57 százaléka értékeli anyagi helyzetét közepesnek, 22 százalékuk rossznak, s további 4 százalékuk nagyon rossznak. Jónak 15 százalékuk vélte háztartása anyagi viszonyait. A háztartások összességében kicsivel közepes alattinak tartják anyagi helyzetüket.

A lakosság 36 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. A válaszadók 37 százaléka érzi helyzetének enyhe romlását, további 16 viszont jelentős mértékű lecsúszásról számolt be. A családok felének anyagi helyzete saját megítélése szerint romlott. Akárcsak augusztusban, most is a megkérdezettek tizede számolt be javulásról.

Az Ecostat szerint a családok túlnyomó többsége tart attól, hogy háztartása pénzügyi helyzete egy év múlva rosszabb lesz, mint a jelenlegi. A válaszadók 32 százaléka mérsékelt, 29 százaléka jelentős visszaesésére számít. A háztartások tizede bízik helyzete javulásában. Kétszer ennyien vannak azok, akik nem számítanak változásra.

Az ország jövőjére vonatkozó várakozások valamivel kevésbé pesszimisták, mint a harmadik negyedévben voltak. Akárcsak saját anyagi helyzetük megítélésében itt is enyhe pozitív változás figyelhető meg - áll az Ecostat közleményében.

Az ország gazdasági helyzete a válaszadók héttizede szerint romlott az elmúlt 12 hónapban: 36 százalék kisebb, 33 százalék viszont jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Kisebb javulást mindössze 6 százalékuk vélt felfedezni az ország helyzetében, 18 százalék szerint nem történt említésre méltó változás.

A felmérés szerint a családok mindössze 15 százaléka vár pozitív változásokat az ország gazdasági helyzetében, míg romlást 60 százalék vélelmez. A válaszadók bő egynegyede kisebb, 34 százaléka jelentős mértékű gazdasági visszaesést prognosztizál. A jelenlegi helyzet fennmaradására a válaszadók 16 százaléka számít.

Jelenleg a lakosság bő nyolctizede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben, a drágulás meghaladja a 5,9 százalékot. Ezen belül 38 százalékuk az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 44 százalékuk kissé nagyobbra.

A háztartások 11 százaléka véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is nő az infláció. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre összesen 4 százalék gondol, de ők is többnyire csak enyhe javulásban reménykednek, egy százalék azok aránya, akik szerint sokkal kisebb lesz az áremelkedés a következő egy évben. (MTI Eco)