Negyedével csökkent tavaly a külkerhiány - 2000 milliárdos áht-hiány
A magyar gazdaság bruttó hazai terméke (GDP) 2006-ban 3,9%-kal (naptárhatással kiigazítva 4%) növekedett. Az éven belül fokozatosan mérséklődött a gazdasági növekedés üteme, az utolsó negyedévben 3,2% volt. A termékforgalmi kivitel euróban mérve 16%-kal, a behozatal 13%-kal nőtt, így a külkereskedelmi mérleg hiánya 27%-kal csökkent. Az ipari termelés éves növekedése 10%-os volt, a mezőgazdaság és az építőipar termelése azonban némileg elmaradt a 2005. évitől. Az infláció szeptembertől kezdve gyorsult, éves üteme 3,9% volt, 2007 januárjában pedig 7,8%.
A reálkeresetek 2006-ban 3,5%-kal emelkedtek. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt nőtt (29, illetve 13 ezerrel), a munkanélküliségi ráta éves átlaga 7,5% volt. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – hiánya a Pénzügyminisztérium előzetes pénzforgalmi adatai szerint az előző évi kétszerese, 2 billió forint volt, az idei januári hiány pedig 196 milliárd.
2006-ban a magyar gazdaság növekedése az előző évekhez képest némileg lassult. A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2006-ban 3,9%-kal nőtt (munkanaphatással kiigazítva 4%-kal), míg 2005-ben 4,2%-os, 2004-ben pedig 4,9%-os gazdasági bővülést mértek. Az év folyamán a negyedéves GDP növekedési üteme a január–márciusi 4,9%-ról indulva fokozatosan csökkent, és az utolsó negyedévben a gyorsbecslés szerint 3,2% volt. A munkanaphatással kiigazított adatok valamelyest kisebb mértékű lassulásról tanúskodnak, de szintén a növekedés éven belüli mérséklődését jelzik.
Az Európai Unióban – azon belül elsősorban a régi tagállamokban – ezzel ellentétesen alakul a gazdasági ciklus, és így csökkent a Magyarország és az EU növekedési üteme között hazánk javára fennálló különbség. Az EU-25 előzetes adatok szerinti éves GDP-növekedése 2,9% volt, ami 2000 óta a legmagasabb érték, és jelentősen meghaladja a 2005-ös 1,7%-ot.
A legnagyobb gazdasági súlyú országok mindegyikében fellendülés volt megfigyelhető. Németország a 2005. évi 0,9% után 2006-ban 2,5%-os növekedést ért el, Olaszország 0,1% után 2%-ot, Nagy-Britannia pedig 1,9%-ot követően 2006-ban 2,8%-ot. A 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokban a GDP 2006-ban is élénken nőtt, de az előzetes adatok szerint jelentős mértékű gyorsulás csak Lengyelországban volt megfigyelhető (5,2%-os növekedés a 2005. évi 3,5% után).
A legdinamikusabban, 8–11%-kal továbbra is a balti államok gazdasága bővült. Szlovákia és Csehország 2005-ben a rendszerváltás óta legmagasabb növekedését érte el, és a konjunktúra 2006-ban is folytatódott, így a GDP-jük ismét 6–7%-kal emelkedett, Szlovéniáé pedig közel 5%-kal, így a régióban Magyarországon volt a legalacsonyabb a növekedés üteme. Hazánktól eltérően az unióban 2006-ban éppen az utolsó negyedévet jellemezte a legdinamikusabb fejlődés.
A negyedik negyedévben az EU-25-ben az első becslés szerint szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 3,4%-kal nőtt a GDP, ugyanannyival, mint Magyarországon hasonló módszertan szerint számolva. Az Egyesült Államokban az első és a harmadik negyedév között lassult a növekedés üteme, de az év végén az egyensúlyi problémák és a várakozások ellenére kissé gyorsult, így az éves gazdasági növekedés 3,4%-t tett ki, ami némileg meghaladja a 2005-ben mért 3,2%-ot.
Figyelemre méltó, hogy az Európai Unió 2006 második félévében 2001 óta első ízben ért el az Egyesült Államokéval megegyező ütemű GDP-bővülést. A világgazdasági konjunktúrát az Egyesült Államok növekedése továbbra is alapvetően befolyásolja, de mind nagyobb a jelentősége a két legnépesebb gazdaságnak, Kínának és Indiának, ahol a bruttó hazai termék az előzetes adatok szerint az elmúlt évekhez hasonlóan 2006-ban is 8–10%-kal nőtt. Japánban 2006-ban 2,2%-kal emelkedett a GDP (2005-ben 1,9%-kal), aminek az éven belüli ingadozása teljesen azonos irányú volt az Egyesült Államokban tapasztalttal.
Magyarországon a bruttó hazai termék változásának részletes bontású, utolsó negyedéves és éves adatai még nem ismertek, így nem pontosítható, hogy a negyedik negyedéves lassulás mely területeken volt a legerősebb, illetve, hogy milyen szerepet játszanak ebben az államháztartási hiány csökkentését célzó kormányzati intézkedések. Ezek hatása nemcsak a nominális folyamatokban érezhető (árak és bérek alakulása), hanem az év végi kiskereskedelmi és az ipari értékesítési adatok szerint a belföldi kereslet szűkülésén keresztül a reálgazdaságban is.
A belföldi felhasználás már az első kilenc hónapban sem nőtt, és az ebben jelentős súlyt képviselő háztartási fogyasztások alakulásának két indikátora, a reálbérek és a kiskereskedelmi forgalom negyedik negyedévi alakulása sem utal fellendülő fogyasztói keresletre. Stagnáltak a beruházások is az első három negyedévben, de azon belül a harmadik negyedévben 4%-kal mérséklődtek, miután a feldolgozóipari fejlesztések és a lakásépítések volumene is csökkenni kezdett. A gazdasági növekedés így döntő részben az importnál gyorsabban emelkedő exporton alapul, amit a főbb külkereskedelmi partnerek bővülő felvevőpiaca tesz lehetővé. A GDP termelési oldalát tekintve a volumennövekedésben és az export bővülésében is kulcsszerepet játszik az ipar.
Az ipari termelés volumene 2006-ban egyenletesen, összességében 10%-kal nőtt, tehát az előző két évi 7% körüli ütemnél is dinamikusabban. Az ágazat kibocsátása az utolsó negyedévben sem mérséklődött, azonban a kedvezőtlenebbé váló hazai és a javuló külföldi gazdasági környezet jól kimutatható az értékesítési adatokból. A negyedik negyedévben ugyanis stagnáltak a 2005 májusa óta stabilan bővülő belföldi eladások, amit csak részben magyaráz az enyhe tél miatt bekövetkező visszaesés a villamosenergia, gáz-, gőz- és vízellátás ágazatban. Az addig is dinamikusan növekvő külföldi értékesítés viszont még inkább fellendült.
Az év egészében az ipari export 15%-kal, a belföldi eladások 4%-kal nőttek (súlyuk az összes eladásban 54, illetve 46% volt). Az ipari konjunktúrát főként a beruházási javakat és tartós fogyasztási cikkeket gyártó, javarészt külföldre szállító gépipari ágazatok élénkítették. Az iparban alkalmazásban állók száma 1,4%-kal, a 2005. évinél kisebb mértékben csökkent, az egy főre jutó termelés így az előző évit némileg meghaladóan, 12%-kal nőtt. Az ágazat bruttó béremelkedése nominálisan 8,5%, reálértéken 4,4% volt, némileg magasabb, mint a nemzetgazdasági átlag. December végén az ipar belföldi és külföldi rendelésállománya egyaránt mintegy 20%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Az építőipar termelésének 2005. évi fellendülése után 2006-ban kissé csökkent a termelés volumene (1,6%). Ennek egyik fő oka a magas bázis. Az egyéb építmények építése 7,5%-kal esett vissza, ami a korábbi években gyorsan bővülő közúthálózat-fejlesztések ütemének csökkenése miatt következett be. Épületekből viszont 3,9%-kal többet építettek, mint 2005-ben; ezen a területen a csökkenő lakásépítéseket az ipari, kereskedelmi és irodaépületek bővülése ellensúlyozta. A szerződésállomány az egyéb építményeknél visszaesett, az épületek esetében kissé nőtt, így a két építményfőcsoportra továbbra is eltérő dinamikát vetít előre. Az építőiparban alkalmazásban állók száma valamennyi más ágazaténál gyorsabban nőtt, 6,4%-kal. A mezőgazdasági termelés 2006-ban 3%-kal szűkült.
A rekordtermést hozó 2004. évben a növénytermesztés 49%-kal nőtt, amit 2005-ben és 2006-ban csökkenés követett, de az ágazat 2006. évi termelése még mindig 24%-kal magasabb a 2003. évinél. Az állattenyésztés termelése a korábbi számottevő csökkenés után 2006-ban már nem változott, az állatállomány a legtöbb állatfaj esetében (a sertések és a libák kivételével) csökkent 2005 decemberéhez képest. A mezőgazdasági termékek felvásárlása utoljára 2003-ban nőtt, 2006-ban a növényi termékek 12%-os és az élő állatok és állati termékek 2%-os csökkenése eredőjeként 6,6%-kal mérséklődött 2005-höz viszonyítva.
A külkereskedelmi termékforgalom a 2005-ös lassulás után 2006-ban ismét számottevően fellendült, dinamikája elérte a 2004. évit. Az előzetes, folyó áron, euróban számított adatok szerint az export értéke 16%-kal, az importé 13%-kal emelkedett (2005-ben 12, illetve 9%-kal). A külkereskedelmi forgalom hiánya egynegyedével, 2,1 milliárd euróra csökkent, így az éves export 3,7%-át tette ki. A volumenadatok január–novemberre ennél is nagyobb különbséget mutatnak az export javára, azonban az értékadatokban már tükröződik a külkereskedelmi cserearány romlása is. A cserearány az első tizenegy hónapban 1,5%-kal vált kedvezőtlenebbé.
A javuló külkereskedelmi egyenleg érdemben hozzájárult a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenéséhez. Ezt a hatást erősítette a szolgáltatások egyenlegének növekvő aktívuma, de mérsékelte a jövedelmek egy évvel korábbinál nagyobb nettó kiáramlása. Az első három negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya így 4062 millió euró volt, 565 millióval kevesebb, mint 2005 azonos időszakában. A szállítási ágazatban a teherszállítási teljesítmény árutonna-kilométerben mérve 14%-kal nőtt, a távolsági személyszállításé pedig utaskilométerben számítva 6%-kal. Utóbbi teljes egészében a légiforgalom 24%-os bővülésének eredménye, amihez főként a diszkont légitársaságok járultak hozzá.
Az idegenforgalomban 2005-ben kibontakozott növekedés nem folytatódott. A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek száma 6, az általuk eltöltött éjszakáké 9%-kal csökkent 2006-ban. A belföldi turizmus 3%-os növekedése ellenére így az összes vendégéjszakák száma 3,5%-kal mérséklődött (a külföldiek és a belföldiek eltöltött vendégéjszakáinak aránya nem tér el egymástól jelentősen). A kereskedelmi szálláshelyek bevételei folyó áron 5%-kal nőttek, reálértéken nem változtak. A kiskereskedelmi forgalom volumene 4,1%-kal nőtt (2005-ben 5,5%-kal).
Augusztusig az előző évihez hasonló emelkedés volt megfigyelhető, azt követően fokozatosan csökkent a forgalom növekedése, decemberben már csak 1,8%-ot ért el. A lanyhuló kereslet a reálbérek ebben az időszakban tapasztalt stagnálására és a borúlátó lakossági várakozásokra vezethető vissza. A gépjármű- és járműalkatrész-eladások volumene az első félévben nőtt, a másodikban csökkent, összességében a 2005-ös szinten maradt. Az év folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 203 ezer volt, 15%-kal kevesebb, mint 2005-ben, és ez a visszaesés különösen az utolsó két negyedévben volt jelentős, 25%-os.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint – 2006-ban 2 billió forint volt, ami szinte teljes egészében a központi költségvetésben keletkezett. Ezen a területen az egyenleg nagymértékű romlása, az elkülönített állami pénzalapokban és a társadalombiztosítási alapokban viszont javulás volt megfigyelhető.
A teljes deficit a 2005. évi 2,1-szeresét teszi ki. A központi költségvetés bruttó adósságállománya 2006 végén 14,7 billió forint volt, 1,9 billióval több, mint egy évvel korábban. 2007 januárjában az államháztartás hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) a tavalyinál 56 milliárd forinttal nagyobb, 196 milliárd forint volt. A munkaerőpiac az év folyamán 42 ezer fővel bővült, a változás a hibahatáron belüli volt. A növekmény nagyobbik része (29 ezer fő) – 2005-től eltérően – a foglalkoztatottak számát gyarapította, azonban a munkanélkülieké is nőtt, 13 ezerrel. Éves átlagban 3930 ezer fő számított foglalkoztatottnak.
Folytatódtak a foglalkoztatottság ágazati struktúrájának hosszabb ideje jelen lévő trendjei: a szolgáltatások területén nőtt a foglalkoztatottság, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban pedig csökkent. A szolgáltató szektoron belül a költségvetési intézményekben 18 ezerrel (2,2%-kal) csökkent az alkalmazásban állók létszáma. A munkanélküliek száma 317 ezerre nőtt 2006-ban, a munkanélküliségi ráta pedig a 2005. évi 7,2%-ról 7,5%-ra emelkedett. 2005-höz hasonlóan továbbra is magasabb a női munkanélküliség a férfiakénál.
Az aktivitási és foglalkoztatási arány a fentiek következtében kismértékben nőtt, azonban európai összehasonlításban még mindig alacsony. Az alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 2006-ban 8,1%-kal, a nettó kereset 7,5%-kal nőtt. A szeptember elsejétől érvényes egészségbiztosítási és munkavállalói járulékemelés következtében a nettó keresetek az év utolsó hónapjaiban szerényebben nőttek a bruttó béreknél. A nettó keresetnövekedés 2006-ban a versenyszférában 8,5%-os, a költségvetési intézményeknél 6%-os volt. A reálbérek a nemzetgazdaság egészében 3,5%-kal emelkedtek 2005-höz képest.
A lakosság fogyasztását azonban nemcsak a bér- és jövedelemalakulás, hanem mindinkább a fogyasztási hitelek felvétele is befolyásolja. A háztartások fogyasztási hitelének állománya 2040 milliárd forint volt 2006 végén, 35%-kal több, mint egy évvel korábban. Főként a devizában felvett hitelek állománya duzzadt, 632 milliárdról 1097 milliárdra. Az ingatlanhitelek értéke 18%-kal nőtt, 2714 milliárdra – ezen belül a devizahitelek állománya megduplázódott és 914 milliárd forintot tett ki.
Összességében a lakosság tartozásai gyorsabban nőttek, mint a megtakarításai. A háztartások nettó pénzügyi vagyona így is emelkedett, értékében ugyanis nagyobb volt az eszközök növekménye, mint a kötelezettségeké. A háztartások nettó pénzügyi vagyona 14,4 billió forint volt, 8%-kal több, mint 2005 év végén. 2006-ban az áremelkedés a fogyasztói, a külkereskedelmi és a termelői árak esetében is meghaladta a 2005-öst. A külkereskedelem forintár-szintje január–novemberben számottevően nőtt az előző évihez képest, a behozatalé 8,6%-kal, a kivitelé 7%-kal.
A forint árfolyama ezalatt 7%-kal gyengült a főbb külkereskedelmi partnerek valutáihoz képest, de októbertől már erősödés volt tapasztalható. Az 1,5%-os cserearányromlás kizárólagos oka az importált energia árának drágulása volt – bár szeptembertől ez lefékeződött, ami azonnal érződött a cserearány romlásának mérséklődésében –, a többi árufőcsoportban a kiviteli árak emelkedése meghaladta a behozatalét. A külkereskedelem árszínvonalának nagymértékű emelkedése tovább gyűrűzött a termelői és a fogyasztói árakba is. Az ipari termelői árak tavalyinál 2,2 százalékponttal magasabb ütemű, 6,5%-os emelkedése a külkereskedelmi árak gyorsulásából – végső soron a forint gyengüléséből – származott. 2006-ban az ipar exportértékesítésének árszínvonala 5,2%-kal nőtt (2005-ben 1,3%-kal), míg a belföldi eladásoké 8,3%-kal(2005-ben 8,4%-kal).
Az építőipar költségalapon számított árai szintén a 2005. évinél gyorsabban, 7,1%-kal nőttek. A mezőgazdaság termelőiár-szintje az előző évi stagnálás után 2006-ban 10,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a növény termékcsoport árai 18%-kal, az állati termékcsoporté (beleértve az élő állatokat) 4%-kal emelkedtek. A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala eközben 7%-kal nőtt, a termelés jövedelmezősége ebben az összefüggésben javult. A fogyasztói árak alakulását alapvetően befolyásolták a kormányzati intézkedések, a forgalmi adó év eleji csökkentése, majd szeptemberi emelése, és a szintén szeptembertől érvényes hatósági ár- és díjemelések. Az éves infláció így 3,9% lett, magasabb, mint egy évvel korábban (3,6%), és szeptembertől a havi inflációs ráta számottevő gyorsulása volt megfigyelhető, ami 2007-re is áthúzódik. 2007 januárjában az előző év azonos időszakához viszonyítva a fogyasztói árak 7,8%-kal nőttek (2006 decemberében 6,5%-kal). A gyorsulás fő oka a háztartási energia drágulása, de hozzájárult az élelmiszerek árának további emelkedése is. (KSH)
