Aranyrészvényről döntenek
A kormány a jövő hétig dönt, hogy támogatja-e vagy sem a gazdasági bizottságban tegnap frakciók közötti teljes konszenzussal elfogadott aranyrészvény-javaslatot. Ennek értelmében az aranyrészvény a törvény hatálybalépésével – várhatóan még áprilisban – megszűnik. Az érintett gazdasági társaságoknak ezt követően 90 napjuk marad arra, hogy a törvényhez igazítsák társasági alapszabályukat. Ha ennek nem tesznek eleget, az állami szavazatelsőbbségi részvényekhez fűződő jogok a törvény erejénél fogva megszűnnek, és a papír törzsrészvénnyé alakul át.
A hazai energiaellátás biztonsága szempontjából fontos villamosenergia-, illetve gázipari cégekben azonban továbbra is képviselteti magát az állam. A leendő jogszabály a Magyar Energia Hivatalnak adja meg azt a jogot, hogy képviselőket delegáljon a társaságok igazgatóságába és felügyelőbizottságába. Konzultációs jogkörük lenne csak az „állam embereinek”, azaz kizárólag tanácskozási joggal vehetnek részt az üléseken, szavazati joguk nem lenne. A bizottsági javaslat indoklása szerint a megbízatás arra szolgálna csupán, hogy a cégdöntésekkel kapcsolatos állami energiapolitikai – elsősorban ellátásbiztonsági – szempontokat a „küldött” kifejthesse, illetve ellenőrizze az adott testület tagjainak a tájékozottságát.
Az EU-ban Magyarország ellen már eljárás indult az aranyrészvény megszüntetésének késedelme miatt, ezért is lenne fontos a jogszabály mielőbbi elfogadása. Ha el is fogadják most a törvényt, szakértők szerint a bírósági eljárás akkor is megindul, legfeljebb az Európai Bizottság nem kéri a lefolytatását.
Olyan cégekben van az államnak ilyen speciális jogosítványa, mint például a Pick Szeged, a Kalocsai Fűszerpaprika, a Herz, vagy éppen az OTP, a Mol. De több gázszolgáltatóban, áramszolgáltatóban és erőműben is megtartotta az állam az aranyrészvényt. Miként olyan stratégiai cégekben is, mint a Paksi Atomerőmű. KK–TE
