BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Zelenszkijnél valami elpattant: ukrán katonai segítséget ajánlott a NATO-nak – „Majd mi szétlőjük az orosz hajókat Grönlandnál”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban élesen bírálta az európai biztonsági politikát, és nevetségesnek nevezte 30–40 katona küldését Grönlandra. Az ukrán elnök szerint Európa nem várhatja tovább az Egyesült Államok álláspontjának változását.

A davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) szerdán és csütörtökön zajló események közepette Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kemény kritikát fogalmazott meg az európai vezetők biztonsági politikájával kapcsolatban. Beszédében kiemelte, hogy Európa nem képes hatékonyan önállóan védekezni, és példaként hozta fel a Grönlandra irányuló, szerinte szimbolikus katonai jelenlétet.

Zelenszkijnél valami elpattant: ukrán katonai segítséget ajánlott a NATO-nak – „Majd mi szétlőjük az orosz hajókat Grönlandnál”
Fotó: AFP

Az ukrán elnök szerint 30-40 katona küldése a stratégiailag kulcsfontosságú arktiszi területre nem nyújt valódi védelmet. „Ha 30 vagy 40 katonát küldenek Grönlandra, az mire való? Milyen üzenetet küld ez Putyinnak, Kínának? És még fontosabb: milyen üzenetet küld Dániának, a szövetségesüknek? – tette fel a kérdést Zelenszkij.

Hozzátette: „40 katona senkit sem véd meg.” Zelenszkij hangsúlyozta: Európa ne arra várjon, hogy az Egyesült Államok megváltoztatja álláspontját. „Mi van, ha nem teszi?” – kérdezte, arra utalva, hogy a kontinensnek önálló védelmi képességeket kell fejlesztenie. 

Az ukrán vezető ezután kijelentette, hogy országa képes lenne segíteni az orosz hadihajók elleni fellépésben Grönland térségében – hasonlóan ahhoz, ahogy a Fekete-tengeren, a Krím közelében sikeresen támadták az orosz flottát. „Megvan a tudásunk és a fegyvereink hozzá, ugyanúgy elsüllyeszthetjük az orosz hajókat ott, ahogy a Krím közelében elsüllyesztették őket” – mondta.

A háttérben az Egyesült Államok és Európa közötti feszültség áll Grönland kapcsán. Donald Trump amerikai elnök többször kifejezte azon szándékát, hogy az Egyesült Államok megszerezze az ásványkincsekben gazdag, részben autonóm, Dániához tartozó sziget feletti ellenőrzést, elsősorban nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva.

Trump még katonai erő alkalmazását sem zárta ki teljesen, bár később cáfolta annak tervét. A napokban bejelentett egy keretmegállapodást a NATO-val az arktiszi biztonság kérdésében, amely elveti az erőszakos eszközöket, de a részletek továbbra is tisztázatlanok.

Miért fontos Grönland?

A mindössze 57 ezer embernek otthont adó, Dán Királysághoz tartozó, autonóm sziget a földben rejtőző kincsek mellett egy fontos belépési pont az Északi-sarkvidéken fokozatosan megnyíló új hajózási útvonalakra. Ugyanis az Arktisz környékén az éghajlatváltozás miatt visszahúzódó jégtakaró új kereskedelmi útvonalak kialakulását teszi lehetővé, amelyek jócskán lerövidíthetik a Kelet-Ázsia és Európa közötti hajózási időt.

Ezek mellett az Egyesült Államok már évtizedek óta fenntartja a Pituffik (korábbi nevén Thule) légibázist, amely a NATO rakétafigyelő, rakétavédelmi és űrfelügyeleti műveleteit támogatja, így Grönland fontos szerepet játszik Washington és a NATO védelmi rendszerében. 

Putyin: az Egyesült Államok évszázadok óta meg akarja szerezni Grönlandot – komolyan kell venni Trump tervét

Az orosz elnök emlékeztetett rá, hogy a Grönland és Izland annektálására vonatkozó amerikai tervek először az 1860-as években jelentek meg. Putyin szerint Oroszország az egyenrangú együttműködés híve az Északi-sarkvidéken, amelynek jelentősége egyre nő.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.