Rózsás kilátások a világban

Robusztus növekedést jósol a világgazdaság számára legfrissebb előrejelzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A Rodrigo Rato főtitkár által vezetett pénzintézet szerint ráadásul a kedvező növekedési kilátásokat már kevésbé övezik kockázatok, mint fél évvel ezelőtt, a legutóbbi jóslat elkészítésekor. Az amerikai lakáspiac esetleges összeomlása, a pénzpiacokon megfigyelhető erősödő volatilitás és az olajárak esetleges újabb elszabadulása sem jelent kezelhetetlenül nagy veszélyt a globális fellendülésre – véli az IMF.

A világgazdaság átlagban 4,9 százalékkal növekedhet 2007-ben a valutaalap szerint, ez megfelel a fél évvel ezelőtt közzétett előrejelzésnek. A fellendülés üteme várhatóan 2008-ban is ugyanekkora marad. Tavaly ennél némileg gyorsabb, 5,4 százalékos volt ugyan a világ összesített GDP-jének a bővülése, de a feltételek romlása közepette a mostani jóslat is igen kedvezőnek számít.

Az eurózóna növekedési kilátásait még javította is az IMF a fél évvel ezelőtti konjunktúrakörképéhez képest: most 2,3 százalékos bővülésre számítanak a washingtoni korifeusok ez évre és jövőre is, tavaly szeptemberben még 2,0-2,0 százalék volt a jóslat. (A múlt évben 2,6 százalékos volt a növekedés az eurózónában.) Mivel a térség GDP-bővülési üteme közel áll a potenciális szinthez, a valutaalap az inflációs nyomás fennmaradására és újabb kamatemelésre számít az Európai Központi Bank részéről júniusban – összhangban egyébként a piaci várakozásokkal.

Nyugat-Európa növekedési „bajnoka” az idén is Luxemburg és Írország lesz az IMF előrejelzése szerint. A tavaly szintén igen gyorsan (5,5 százalékkal) bővülő finn gazdaság azonban az idén sokat lassul. A „nagy” EU-tagországok közül a spanyol és a brit növekedés lesz a leggyorsabb.

Kelet- és Közép-Európában szintén a bővülés némi lassulására számít az IMF, ez elsősorban a török és a magyar megszorításokra vezethető vissza. A GDP-bővülés üteme azonban így is tempós marad, a valutaalap térségi átlagban 5,5 százalékra várja, szemben a tavalyi 6-tal.

„A jó teljesítményt fenyegető legfőbb kockázatok külső eredetűek: Európa feltörekvő régiói sérülékenyek lesznek mind egy esetleges markáns nyugat-európai lassulással (hiszen exportjuk kétharmada oda irányul), mind pedig a globális pénzügyi helyzet romlásával szemben, amely csökkentheti a befektetők hajlandóságát nagy folyó fizetési mérleghiányuk finanszírozásának a folytatására” – állapítja meg az IMF.

Régiónk jó konjunktúrája immár egy évtizede az EU-integráció előbbre haladásának tudható be elsősorban, ám ennek a folyamatnak a továbbvitelét, az eurózónához való csatlakozást számos akadály nehezíti – figyelmeztet a valutaalap. Az euróátvételt részben a Balassa– Samuelson hatás (vagyis az a tény, hogy a gyorsan növekvő, felzárkózó gazdaságokban a munkaerő gyors drágulása miatt a fejletteknél szükségszerűen nagyobb az áremelkedések üteme) nehezíti, amely évi 1,5-2,5 százalékponttal gyorsítja a térség inflációs rátáját. Kérdés az is, hogy kellő előrehaladás történt-e a fiskális konszolidáció terén.

A térség nagyobb államaiban (Magyar-, Cseh- és Lengyelországban) olyan aggodalmak is felbukkantak, hogy vajon marad-e elég gazdaságpolitikai manőverezési lehetőség az eurózónán belül. Noha az ilyen aggodalmak érthetők – hiszen a szükséges rugalmasság megléte nélkül a gazdasági versenyképesség fenntartása fix árfolyamrendszer mellett költséges keresleti kiigazításokat kívánhat meg –, abból is komoly veszélyek származnának, ha ezek az országok egyfajta lassú víz partot mos politikával, lomha reformokkal és a valutaunió felé tett vonakodó lépésekkel próbálnának megelégedni – figyelmeztet az IMF.

„A reformok legutóbbi lelassulása az új tagállamok körében az EU-csatlakozás óta ezért aggodalomra ad okot” – állítja a valutaalap. A folytatódó szerkezeti változtatások ezekben az országokban szerinte kulcsfontosságúak az EU-n belüli konvergenciájuk folytatásához és a versenyképesség biztosításához. Az egyik legfontosabb feladat az IMF szerint a munkaerőpiac rugalmasságának fokozása és a munkaerőt sújtó nagy adóterhek csökkentése. VG

A makroelemzők egyetértenek abban, hogy a GDP-bővülés fő hajtóereje 2007-ben Magyarországon az export lesz, ez elsősorban a német gazdaság konjunktúrájának köszönhető. A kivitel két számjegyűre várt növekedését az importbővülés lassabb ütemben követi, így a külső egyensúly érdemben javulhat.

Szintén az élénk külpiaci keresletnek tulajdonítható, hogy az ipari termelés is várhatóan jól fog teljesíteni, a szolgáltatószektor azonban már korántsem.

A hazai kereslet visszaesik, a reálbérek ugyanis 4-5 százalékkal csökkennek. Így a belső fogyasztás valószínűleg stagnál majd, de elképzelhető kismértékű visszaesés is.

A makroelemzők egyetértenek abban, hogy a GDP-bővülés fő hajtóereje 2007-ben Magyarországon az export lesz, ez elsősorban a német gazdaság konjunktúrájának köszönhető. A kivitel két számjegyűre várt növekedését az importbővülés lassabb ütemben követi, így a külső egyensúly érdemben javulhat.

Szintén az élénk külpiaci keresletnek tulajdonítható, hogy az ipari termelés is várhatóan jól fog teljesíteni, a szolgáltatószektor azonban már korántsem.

A hazai kereslet visszaesik, a reálbérek ugyanis 4-5 százalékkal csökkennek. Így a belső fogyasztás valószínűleg stagnál majd, de elképzelhető kismértékű visszaesés is.

-->