Belehúz a kabinet: Heti két kormányülés a nyáron - az SZDSZ ellenkezik

Az új miniszterek hivatalba lépésétől, azaz július 1-jétől a parlamenti nyári szünet alatt hetente két ülést tart a kormány – mondták a Világgazdaságnak kormányzati politikusok. A hivatalos indoklás szerint a „normál” találkozó mellett szükség van egy „reformokat rendezgető” ülésre is. A miniszterelnök által pénteken bejelentett kormányzati személycserék kapcsán egy rövid törvénymódosítás még vár a parlamentre: önálló államtitkárt kell adni a nemzetbiztonság felügyeletére.

Ehhez a szerkezeti átalalakításhoz kérni kell az ellenzék támogatását, el kell térni ugyanis a házszabálytól, hogy a mai, illetve a június 25-i utolsó parlamenti ülésnapig ezt a lépést is meg lehessen tenni. A miniszterjelölteket a héten meghallgatják az illetékes parlamenti bizottságok, a miniszteri esküt pedig 25-én teszik le az érintettek. Az MSZP országos elnöksége ezután kétnapos elnökségi ülést tart, hogy a következő időszak menetrendjét megalkossa. Az SZDSZ ügyvivői testülete pedig ma még tárgyal a történtekről és hivatalos álláspontot fogalmaz meg: a kisebbik koalíciós párt nem kívánja elfogadni a miniszterelnök által felvázolt szerkezeti átalakításokat, azokat módosítaná.

Mint ismert, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök döntése értelmében a Miniszterelnöki Hivatal élén Szilvásy Györgyöt Kiss Péter váltja. Szilvásy tárca nélküli miniszterként irányítja a polgári titkosszolgálatokat, és megtartja a kormányzati informatikát is, s hozzá kerül államtitkárként Iváncsik Imre. Iváncsikot a honvédelmi tárca államtitkáraként Vadai Ágnes váltja. Lamperth Mónika lesz az új szociális és munkaügyi miniszter, helyére, az önkormányzati és területfejlesztési miniszteri posztra nevezik ki Bajnai Gordon kormánybiztost. A közigazgatás irányításáért felel majd tárca nélküli miniszterként Draskovics Tibor kormánybiztos. Lényegében megszűnne az államreform-bizottság, s „bázisán” alakul egy a kormányfőt segítő tanácsadó testület. Létrejön a kormánykabinet: a gazdasági, társadalompolitikai, nemzetbiztonsági kabinetek vezetői, illetve két koalíciós párt vezetője alkotja az ötfős testületet. Ez a kabinet fog a jövőben a kormány számára stratégiai kérdésekben javaslatokat megfogalmazni.

Kiss Péter – Ismét a második poszton

A kabinetnek megoldási javaslatokat kell majd kínálnia a kormány számára – mondta a Világgazdaságnak Kiss Péter. A kancelláriaminiszter-jelölt hozzátette: emellett a kabinet megrendeléseket ad a közigazgatásnak, ezeket Draskovics Tibor miniszterként fogja érvényre juttatni, illetve visszajelzést ad arról, hogy ez sikerült-e. Bár a Miniszterelnöki Hivatal új szervezete leginkább arra fog hasonlítani, mint amikor azt – egy évvel ezelőttig – Kiss Péter vezette, a miniszter szerint most más minőségű lesz a kapcsolat a szereplők között. Elkülönülő döntéshozatali centrum és felügyelt végrehajtás – ez lesz az új leosztás vezérlő elve. Kiss Péter szerint csak akkor lehet társadalmi támogatást szerezni a reformokhoz, ha az érintettek tisztában vannak a távlati célokkal, az addigi lépésekkel, a várható érdeksérelmekkel s a remélt előnyökkel. A miniszter szerint jobban fel kell karolni a polgároknak fontos hétköznapi ügyeket, ezekkel ki kell egészíteni a reformtörekvéseket. Kevesebb beszéd, több párbeszéd, több megoldás – ijelentette ki.

Lamperth Mónika – Immár a harmadik tárcát kapja

Nagyon meglepte a miniszterelnöki felkérés, mivel úgy érzi, jó helyen van az önkormányzati és területfejlesztési tárca élén; az elmúlt egy évben számtalan eredményt ért el a csapatával közösen. Mint lapunknak elmondta, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) vezetésére való felkérést nagy megtiszteltetésnek tartja, mivel egy baloldali kormány számára ez a terület kiemelt feladatokat ad. Úgy véli, az, hogy már a harmadik tárcát vezetheti, a miniszterelnök erős bizalmát is mutatja. Az SZMM eddigi munkájával tisztában van, mivel például a szociális törvény vagy a nyugdíjrendszert érintő hosszú távú változásainak kidolgozása kapcsán a két tárca együttműködött, illetve a kormányüléseken ezeket megtárgyalták. Az esélyteremtő programok, például a Roma integráció évtizede vagy a Legyen jobb a gyerekeknek! nemzeti stratégia egyaránt olyan intézkedéssorozatot kíván meg, amelyekkel egyetért, így örömmel vállalja a feladatok végrehajtását. Az elkövetkező két hétben a minisztérium olajozott működéséhez szükséges ügyeket intézi, azokért a felelősséget vállalja, de stratégiai kérdésekben már nem hoz döntéseket. Ez alatt az idő alatt meg történik az ügyek átadás-átvétele is. Nagyon számít a tárca jelenlegi vezetője Kiss Péter további támogatására, és a minisztérium szakembergárdájára, így például Csizmár Gábor, a tárca államtitkárának munkájára. A kormányprogramban megfogalmazott feladatok és a szakmai prioritások alapján követi majd a tárca stratégiáját. Ezt a minisztériumot ugyanazzal a vezetői stílussal irányítja, ahogy a mostanit, vagyis megköveteli a precíz munkát, és számít a munkatársak kreativitására. Úgy véli, csak ezzel a hozzáállással érhetők el eredmények.

Bajnai Gordon – A harmadik a hatalmi sorban

A kormány legnagyobb forrással rendelkező tárcáját kapta meg, befolyását tekintve Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter után a harmadik lesz a hatalmi sorban. Lapunknak úgy vélekedett: kinevezésével még inkább a kormányzati munka súlypontjába kerül, megerősödött a fejlesztéspolitika. Jó szervezéssel kívánja teljesíteni az óriás minisztérium (fejlesztéspolitika, EU-s forrásfelhasználás, önkormányzatok, területfejlesztés, lakásügy, sport, katasztrófavédelem) feladatait. Nem akarja intézményrendszer-átalakítással terhelni a kibővülő tárcát, bízik az ott dolgozó szakemberekben, és megőrizné a felügyelete alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önállóságát. Úgy látja, hogy az EU-pénzek felhasználásának már kialakult és bevált struktúrája van, határidőre és jó minőségben teljesít. Ezt kívánja érvényesíteni a többi területen is, amit megkönnyít az, hogy mind nyilvánvalóbb az önkormányzatok érdekeltsége a fejlesztéspolitika eredményességében. Maga a fejlesztéspolitika, amely a legfontosabb kapocs a kormány és az önkormányzatok között, konszenzuskeresést, hosszú távra szóló stratégiai gondolkodást igényel, a sikere nemzeti ügy. Ezt a szemléletet és gyakorlatot szeretné átültetni az önkormányzati politikába és a területfejlesztésbe egyaránt. A regionális fejlesztési tanácsok aktivizálásával a kormány már nagyot lépett előre a régiós intézményrendszer kialakítása útján, a továbblépés – előbb vagy utóbb – a politika feladata.

Draskovics Tibor – Kormánybiztosból miniszter

A szerkezetátalakítás mögött részint az a szándék húzódik meg, hogy az új működési keret a reformok végrehajtásához teremtsen jobb feltételeket, ez magában foglalja a kormányzati tevékenység belső összhangjának javítását is – magyarázta lapunknak Draskovics Tibor. A kormánybiztosból tárca nélküli miniszterré avanzsált szakember indoklása szerint azért is lehet ezt remélni a kormányátalakítástól, mivel eddig a koordinációval a kancellárián kívül az igazságügyi tárcánál és az alelnökként általa irányított államreform-bizottság titkárságán is foglalkoztak, ám ez nem bizonyult kellően hatékonynak, ezentúl viszont egy helyre koncentrálják ezt a feladatot. Draskovicsnak feladata ennek megfelelően egyrészt az lesz, hogy biztosítsa a kormánydöntések igazgatási feladatokká való transzformálását. A volt pénzügyminiszter elismerte, hogy bebizonyosodott, az államreform-bizottság nem volt hatásos munkaforma. A miniszterelnök által vezetett kormánykabinetben helyet kapnak a megszűnő államreform-bizottság belső tagjai, az érintett miniszterek, így pedig a kabinet által hozott stratégiai döntéseket eredményesebben lehet majd képviselni. A hozzávetőleg egy éve létrehozott államreform-bizottság kiiktatását az is indokolta, hogy eddig sokszor csak „általában beszéltünk a reformokról, de működő megoldásokká nem igazán váltak az elképzelésekben szereplő intézkedések” – érvelt Draskovics.

Burány Sándor: 2003. III. 3.–2004. X. 3.

Csizmár Gábor: 2004. X. 4.–2006. VI. 9.

Kiss Péter: 2006. VI. 10.–2007. VI. 30.

Lamperth Mónika: 2007. VII. 1-jétől

Burány Sándor: 2003. III. 3.–2004. X. 3.

Csizmár Gábor: 2004. X. 4.–2006. VI. 9.

Kiss Péter: 2006. VI. 10.–2007. VI. 30.

Lamperth Mónika: 2007. VII. 1-jétől Ahogyan az önkormányzati érdekszövetségek vezetői látják Zongor Gábor, A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára: „Logikus és jó lépés, hogy a területfejlesztés intézményrendszere, az önkormányzatok, illetve a fejlesztéspolitika, az erről szóló tervezés és stratégia egy kézbe kerül. A következő néhány évben a települések számára létkérdés, hogy minél nagyobb uniós forrásokhoz jussanak, ezzel a döntéssel pedig remény nyílik arra, hogy sikeresen pályázzanak. Az tény, hogy Bajnai Gordon korábban nem foglalkozott közvetlenül az önkormányzatokkal, kezdetben ismeretlen lesz számára ez a terület. De a fejlesztéspolitika eddigi irányítójaként olyan nagy rutint szerzett, amelyet itt is tud hasznosítani, ugyanakkor Pintér Sándor vagy Kuncze Gábor is hasonló előélettel került a posztjára, de beletanultak a feladatukba.”

Gémesi György, A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, a Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fórumának társelnöke: „A szakmai és politikai vitáink ellenére korrekt volt a munkakapcsolatom Lamperth Mónikával. A miniszter megpróbálta a kormányban hatékonyan képviselni az önkormányzatok érdekeit, volt gyakorlata, és érzelmileg is kötődött hozzájuk. De valószínűleg épp ez volt a baj vele. Bajnai Gordon közgazdász, aki egy településben nem feltétlenül az ott lakó emberek megoldandó problémáját látja, hanem inkább számokat, adatokat. S félő, hogy ő mint technokrata szívfájdalom nélkül végrehajt olyan döntéseket, amelyek révén a településeken intézményeket kell bezárni, embereket kell elbocsátani. Ám minden olyan lépését támogatjuk, amelyek az önkormányzatok megerősödését, fejlődését szolgálják.”

Wekler Ferenc, A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke: „Egy-két héttel ezelőttig nem számítottam Lamperth Mónika távozására, az utóbbi napokban folytatott beszélgetéseim során azonban már nyilvánvaló vált, hogy ez megtörténik. Szakmailag egyébként elfogadható a két terület összevonása, s úgy tűnik, a fejlesztéspolitika területén – amely a következő években kiemelt jelentőségű lesz – Bajnai Gordon volt az erősebb. A szövetségünk két lényeges dolgot vár az új minisztertől. Egyrészt, hogy folytatja elődje elkötelezett, önkormányzatbarát munkáját. Másrészt, hogy markánsan összehangolja a települések érdekeinek hatékony képviseletét, valamint a területfejlesztés irányítását, erre egyébként jó esély van azzal, hogy az NFÜ a tárcához került.” -->