Nyolcmilliárdos gyógyszeradó

Nyolcmilliárd forint adót fizettek be az év első öt hónapjában a gyógyszercégek az APEH-nek, ezt az adóhatóság át is utalta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számlájára – mondta a Világgazdaságnak Molnár Márk, az OEP gyógyszerügyi főosztályának a vezetője. A forgalmazók 90 százaléka tett eleget tett a gyógyszer-gazdaságossági törvényben előírt 12 százalékos adókötelezettségnek; a főosztályvezető reméli, hogy a többiek is pótolják a befizetéseiket. Ám a hazai gyógyszercégek attól tartanak, nem fizet mindenki, hiszen „az elfuserált gyógyszertörvény szerint csak akkor kell adózni, ha magyar cég tulajdonában van a készítmény forgalomba hozatali engedélye. Ha ez a külföldön lévő anyavállalatnál van, azt nem adóztathatja meg a magyar hatóság”.
Cáfolja ezt Ácsné Molnár Judit, az APEH osztályvezetője. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adókötelezettség – függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi cégről van szó – az engedély jogosultját terheli. Így ha az engedély a külföldi anyavállalat tulajdonában van, neki kell adószámot kérnie a magyar adóhatóságtól és adóznia. Az már nem az APEH-re tartozik, hogy kiknek lehet forgalomba hozatali engedélyük – tette hozzá az osztályvezető.
Erre Molnár Márktól kaptunk választ: hazánkban csak azok a cégek forgalmazhatnak gyógyszert, amelyeknek az Európai Unió valamelyik tagállamában telephelyük van – mondta. Ez a szabály úgy az indiai, mint az amerikai gyártókra is vonatkozik. Az OEP a külföldi forgalmazók európai telephelyeire küldi el angol és magyar nyelven az adózáshoz szükséges gyógyszeradatokat. Ám azok hitelességét vitatják a cégek, ezért kérték az adatszolgáltatás auditálását, de erre nem került sor. Így attól tartanak, hogy az adóhatóság őket bünteti majd egy esetleges ellenőrzés során. Az OEP ezzel kapcsolatban leszögezte: informatikai rendszerüket független cég auditálta, a gyógyszeradatokat azon tárolják és küldik el a társaságoknak, valamint – a gyógyszertörvény előírása alapján – az APEH-nek is.
A gyártók azon kifogására pedig, miképpen nevezhető önadózásnak az, hogy az OEP által közölt forgalmi adatok után fizetnek, Ácsné Molnár Judit azt válaszolta: sajátos ugyan a helyzet, ám jogszerű, mivel a hatályos gyógyszertörvény szerint az önadózáshoz az OEP-nek kell adatokat szolgáltatni.
Gyógyszeripari szakértők elemezték a törvény hatását a hazai gyógyszerpiacra, s arra jutottak, hogy a múlt év első hét hónapjához képest 17 százalékkal csökkent a generikus orvosságok (másolatkészítmények) forgalma, míg az originális gyógyszereké 7 százalékkal nőtt. Ezt ellentétesnek tartják a kormány által meghirdetett programmal, amely szerint az azonos hatóanyagú, de olcsóbb készítmények térhódítása a cél. Az év első hét hónapjában viszont a legnagyobb forgalmat produkáló gyógyszerek húszas listáján 14 az originális készítmény, köztük van olyan is, amelyiknek az árbevétele a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva 220 százalékkal nőtt, a többségüké megduplázódott – állítják.
A gyógyszerügyi szakemberek állítását kommentálva Molnár Márk kifejtette: a gyógyszerpiac sajátossága, hogy amely terápiás területen nincs generikus orvosság, ott a drágább, originális készítményeket kell alkalmazni és a biztosítónak támogatni. Ha a különféle márkanevű, ám azonos hatóanyagú másolat orvosságok forgalmát is vizsgálnák, bizonyára generikus gyógyszerhatóanyag is felkerülne a húszas listára.
Azt pedig, hogy az OEP eltért volna a kormányprogramtól, az árlicit bevezetése cáfolja, amelynek hatására az idén 1800 orvosság árát csökkentették a cégek, s a további licit során még ebben az évben 2500-ra bővül ez a termékkör – tette hozzá. A licitálások eredményeként – az azonos hatóanyagú és betegségre való gyógyszercsoportban – negyedévente a legolcsóbb termék árához igazítják a tb-támogatás mértékét, s amelyik társaság nem viszi le megfelelő mértékben orvossága árát, azt törlik a listáról.
A közel kétszáz gyógyszercég között legalább százötvennek 2 százalék alatt van a piaci részesedése. Ők az olcsó termékeikkel letörik az azonos hatóanyagú készítmények árát, ám mivel csak a rövid távú hasznukat nézik, a „fogd a pénzt, és fuss” filozófiájával súlyos gondokat okozhatnak a betegek ellátásában. A nagyobb gyártók ugyanis egy szinten túl már nem vesznek részt a tb által meghirdetett árliciteken, inkább vállalják, hogy termékük lekerül a tb-listáról. A kormánynak – a fiskális szempontok mellett – erre is ügyelnie kellene, s azt sem hagyhatná figyelmen kívül, hogy a nagyobb hazai és külföldi cégek hosszú távra rendezkedtek be Magyarországon, jelentős pénzt invesztáltak a beruházásaikba és a kutatás-fejlesztésbe, s közel 18 ezer dolgozójuk után fizetik az adót és a járulékot – vélik az elemzők.
A gyógyszertörvény betegekre gyakorolt hatását is vizsgálták a szakértők. Kiderült, hogy az előző esztendő első feléhez képest az idei év azonos időszakában 12 milliárd forinttal többet kellett fizetniük az orvosságaikért, mert számos készítménynek csökkent a tb-támogatása, miközben az OEP-kasszában 30 milliárd forint lett a megtakarítás. Az OEP gyógyszerügyi főosztálya éves szinten 20 százalékos kasszamegtakarítással számol – ez 75 milliárd forint –, a betegek terhe pedig az előző évhez viszonyítva 15 milliárddal lesz több, eléri a 120 milliárdot – mondta a főosztályvezető.

Az ország lakosságának egészségi állapota az EU-tagállamok utolsó harmadába sorolható, ám az egy főre jutó gyógyszerkiadás – a betegek által fizetett önrésszel – mindössze 137 dollár, míg a szomszédos Ausztriában 448, Görögországban 325 dollár.

Az ország lakosságának egészségi állapota az EU-tagállamok utolsó harmadába sorolható, ám az egy főre jutó gyógyszerkiadás – a betegek által fizetett önrésszel – mindössze 137 dollár, míg a szomszédos Ausztriában 448, Görögországban 325 dollár. -->