Alig fejlesztenek a cégek

Magyarországon a vállalatok sokkal kisebb részt vállalnak a kutatás-fejlesztési kiadásokból, mint Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy Japánban – derül ki az OECD most kiadott elemzéséből. Hazánkban negyven százalék körül van az üzleti szféra szerepvállalása, a kormányzat nagyjából a kiadások felét állja, a többi pedig egyéb hazai és külföldi forrásokból áll össze (az adatok 2005-re vonatkoznak, így az uniós támogatások azóta növelhették ez utóbbi kategória súlyát). Konkrét összegre lefordítva ez azt jelenti, hogy – vásárlóerő-paritáson számolva – nagyjából 700 millió dollárt állnak a cégek az 1,7 milliárdra tehető éves magyar innovációs kasszából.

A vezető ipari országok többségében tíz k+f dollárból legalább hatot a vállalati szféra biztosít, ugyanakkor a visegrádiak közül egyedül Csehországban áll ötven százalék felett ez a mutató; a szlovákiai és lengyelországi cégek a magyarországiaknál is passzívabbak ezen a téren. A kilencvenes évek közepe óta egyébként úgy az EU-ban, mint az Egyesült Államokban és Japánban emelkedett néhány százalékponttal a vállalati szféra részesedése a kutatás-fejlesztési kiadásokból – áll az OECD Science, Technology and Industry Scoreboard című jelentésében.

A vállalatok persze nemcsak saját pénzelésű kutatás-fejlesztési projekteket hajtanak végre, hanem bizonyos közpénzeket is igénybe vesznek – ezért a k+f tevékenységek végrehajtását tekintve még nagyobb az üzleti szféra részaránya, mint a finanszírozásnál. Az OECD elemzői azt is megnézték, milyen formában járulnak hozzá a kormányok a cégeknél zajló innovációhoz. Az eredmény sokatmondó: míg 1995-ben még az üzleti k+f 11 százalékát közvetlen állami pénzek (közbeszerzések) fedezték, addig 2005-ben már csak hét százalék volt ez az arány. Ehelyett előtérbe kerültek a különböző adókedvezmények. Ma már húsz OECD-tagország biztosít ilyeneket, ez majdnem a kétszerese az 1995-ös adatnak. Az adókedvezmények értéke a fejlett országokban igen jelentős lehet: az Egyesült Államokban éves szinten öt-, Nagy-Britanniában és Franciaországban egy-egy milliárd, egy kisebb nyugat-európai államban néhány százmillió dollárra tehető a kieső állami bevétel nagysága.