BUX 42,555.47
+1.55%
BUMIX 3,966.56
+0.15%
CETOP20 1,960.74
0.00%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.85%
0.00%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,650
+0.61%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
+0.12%
0.00%
-0.46%
-1.66%
+3.53%
-1.22%
0.00%
+3.48%
OTT1 149.2
0.00%
+2.03%
MOL 2,850
+0.56%
-1.00%
ALTEO 2,420
+1.26%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,490
-9.42%
-0.70%
-1.14%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.81%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.81%
0.00%
+4.21%
0.00%
+0.31%
+8.93%
GOPD 9,020
0.00%
OXOTH 3,360
-9.19%
+5.91%
NAP 1,230
+0.33%
+22.22%
+0.48%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Alig fejlesztenek a cégek

Magyarországon a vállalatok sokkal kisebb részt vállalnak a kutatás-fejlesztési kiadásokból, mint Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy Japánban – derül ki az OECD most kiadott elemzéséből. Hazánkban negyven százalék körül van az üzleti szféra szerepvállalása, a kormányzat nagyjából a kiadások felét állja, a többi pedig egyéb hazai és külföldi forrásokból áll össze (az adatok 2005-re vonatkoznak, így az uniós támogatások azóta növelhették ez utóbbi kategória súlyát). Konkrét összegre lefordítva ez azt jelenti, hogy – vásárlóerő-paritáson számolva – nagyjából 700 millió dollárt állnak a cégek az 1,7 milliárdra tehető éves magyar innovációs kasszából.

A vezető ipari országok többségében tíz k+f dollárból legalább hatot a vállalati szféra biztosít, ugyanakkor a visegrádiak közül egyedül Csehországban áll ötven százalék felett ez a mutató; a szlovákiai és lengyelországi cégek a magyarországiaknál is passzívabbak ezen a téren. A kilencvenes évek közepe óta egyébként úgy az EU-ban, mint az Egyesült Államokban és Japánban emelkedett néhány százalékponttal a vállalati szféra részesedése a kutatás-fejlesztési kiadásokból – áll az OECD Science, Technology and Industry Scoreboard című jelentésében.

A vállalatok persze nemcsak saját pénzelésű kutatás-fejlesztési projekteket hajtanak végre, hanem bizonyos közpénzeket is igénybe vesznek – ezért a k+f tevékenységek végrehajtását tekintve még nagyobb az üzleti szféra részaránya, mint a finanszírozásnál. Az OECD elemzői azt is megnézték, milyen formában járulnak hozzá a kormányok a cégeknél zajló innovációhoz. Az eredmény sokatmondó: míg 1995-ben még az üzleti k+f 11 százalékát közvetlen állami pénzek (közbeszerzések) fedezték, addig 2005-ben már csak hét százalék volt ez az arány. Ehelyett előtérbe kerültek a különböző adókedvezmények. Ma már húsz OECD-tagország biztosít ilyeneket, ez majdnem a kétszerese az 1995-ös adatnak. Az adókedvezmények értéke a fejlett országokban igen jelentős lehet: az Egyesült Államokban éves szinten öt-, Nagy-Britanniában és Franciaországban egy-egy milliárd, egy kisebb nyugat-európai államban néhány százmillió dollárra tehető a kieső állami bevétel nagysága.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek