Térdre kényszerült a Microsoft

A Microsoft teljes körűen aláveti magát az Európai Bizottság 2004-es, piaci erőfölény miatti elmarasztaló döntésének – jelentette be hétfőn az amerikai szoftveróriás. A döntés értelmében a redmondi székhelyű cég azt is bejelentette: nem nyújt be fellebbezést az Európai Elsőfokú Bíróság szeptemberi ítélete ellen, amely helybenhagyta a brüsszeli testület által 2004-ben kiszabott 497 millió eurós bírságot. A bizottság akkor két pontban marasztalta el a Microsoftot. Egyrészt azt kifogásolta, hogy a cég nem volt hajlandó kulcsfontosságú információk átadására a rivális szoftverkészítőknek; ezek lehetővé teszik az utóbbi társaságok számára, hogy olyan programokat írhassanak, amelyek éppen olyan jól futnak a Windows operációs rendszer alatt, mint a Microsoft saját termékei. A Brüsszel által kifogásolt másik eljárás az volt, hogy a szoftveróriás az operációs rendszerbe építve hozta forgalomba a Media Player nevű programját. Brüsszel ez utóbbi kapcsán arra kötelezte az amerikai céget, hogy hozza forgalomba a Windows Media Player nélküli verzióját. Ez később meg is történt, ám az úgynevezett N Verzió operációs rendszerből alig adtak el Európában.

A bizottság 2006 júliusában ismét megbírságolta a Microsoftot. A 280,5 millió eurós pénzbüntetést azért rótta ki Brüsszel, mert a szoftveróriás nem teljesítette a bizottság 2004-es határozatának azt a részét, amely a rivális szoftverfejlesztők számára történő információátadásra vonatkozott.

A Microsoft mostani bejelentése valójában ez utóbbi kérdésre vonatkozott. A társaság ugyanis megegyezett az Európai Bizottsággal a rivális szoftverfejlesztők számára átadandó információk továbbításának módjáról. Eszerint a társaság az általa kért 5,95 helyett csupán a bevételek 0,4 százalékát kapja meg szabadalmi jogdíjként az átadott szoftverkódok után. Emellett a cég egyszeri 10 ezer eurót kap az interoperabilitáshoz szükséges információkért a rivális fejlesztőktől. Továbbá abba is beleegyezett, hogy a kérdéses adatokat átadja a nyílt forráskódú programok (például a Linux vagy a Mozilla Firefox) készítőinek.

A Microsoft és Brüsszel közötti többéves kötélhúzás befejezéséről Neelie Kroes versenyügyi biztos, illetve Steve Ballmer, a szoftveróriás vezérigazgatója több héten át tartó tárgyalás után állapodott meg. A két fél rögtön a szeptemberi bírósági ítélet után, személyesen találkozott egy étteremben a holland biztos hágai otthona közelében, ezt követően szinte naponta beszéltek egymással telefonon a hét eleji megállapodás nyélbe ütéséig. Sajtóhírek szerint a vacsorát a biztos fizette, azonban – jegyzik meg epésen az elemzők – a megállapodás miatt képletesen inkább a Microsoft-vezérnek kellett mélyebben a pénztárcájába nyúlnia. VG

A brüsszeli testület amúgy éppen a Microsoft-döntés napján jelentette be, hogy október 26. helyett november 13-ig terjeszti ki a DoubleClick online reklámcég Google általi felvásárlásának versenyfelügyeleti vizsgálatát.

A döntésben valószínűleg szerepet játszott a Google azon bejelentése, miszerint változatlanul hagyja az online hirdetési piacon jelentős szereplőnek számító DoubleClick üzleti gyakorlatának bizonyos részeit.

A brüsszeli testület amúgy éppen a Microsoft-döntés napján jelentette be, hogy október 26. helyett november 13-ig terjeszti ki a DoubleClick online reklámcég Google általi felvásárlásának versenyfelügyeleti vizsgálatát.

A döntésben valószínűleg szerepet játszott a Google azon bejelentése, miszerint változatlanul hagyja az online hirdetési piacon jelentős szereplőnek számító DoubleClick üzleti gyakorlatának bizonyos részeit.-->