A szakember szerint a remélt, átlátható áram külkereskedelem helyett annyira beszűkül jövőre a versenypiaci szereplők mozgástere, ami már a terület MVM-en keresztüli újra állomosítását jelenti. Az áramtörvényben már szó sincs a rendszerirányító, azaz a Mavir függetlenítéséről, de nem történt meg az erőművek és az MVM közötti, piackorlátozó hosszú távú áramvásárolási szerződések minőségi újratárgyalása sem. Utóbbinak az lett volna a célja, hogy a mostaninál jelentősen több áram kerüljön a versenypiacra.
A piac 60 százalékát jelentő lakossági felhasználásban viszont megszűnik a hatósági árkontroll, ami - mutatott rá Kaderják Péter – a területen szabályozatlan monopólium kialakulásához vezet. Ez annak a kockázatát rejti, hogy a társadalmilag indokoltnál magasabb lakossági árak alakuljanak ki.
Nincs fundamentális oka a nagykereskedelmi piacon kialakuló 40 százalékos áremelkedésnek sem. A kutatóintézet vezetője szerint hazugság a regionális termelőkapacitások szűkösségére, ezen belül is a bulgáriai atomerőmű bezárására hivatkozni. Nemzetközi kutatási adatokkal támasztotta alá, hogy 2030-ig a térségünkben nem várható a kínálatnál nagyobb áramkereslet. Úgy látja ugyanakkor, hogy az áramkapacitásokat a nagy piaci szereplők sok országban mesterségesen visszafogják, így teremtenek ugyanis hiányt ahhoz, hogy „indokolt módon” árat emelhessenek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.