Csökkentek a terhek

A kötelező elektronikus cégeljárás, illetve az egyórás cégbejegyzés júliusi bevezetésével cégjogunk legalább öt évvel megelőzi a hazai közigazgatást. Még akkor is, ha kezdetben nem minden megy majd gond nélkül – mondta Sárközy Tamás professzor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi tagozatának legutóbbi ülésén. Úgy vélekedett, a várható problémák ellenére az esztendő végére zökkenőmentessé válhat cégügyekben az elektronikus eljárás. A tanácskozáson elhangzott: gazdasági jogalkotásunk sok fejtörés elé állítja a jogalkalmazókat. A változtatásokat nemegyszer logikátlannak érzik, de legalábbis úgy látják: azok nem mindig szolgálják a jogalkotó által kitűzött célokat.

Tavaly sok lényeges, pozitív elemet tartalmazó gazdasági törvény született, bár közülük jó néhány szabály igencsak megkérdőjelezhető – fejtette ki Sárközy Tamás, az értekezlet vendégelőadója. A legújabb cégjogi változtatásokkal például jelentős dereguláció ment végbe, csökkent a vállalkozások adminisztratív terhe és költsége. Ugyanakkor cégjogunk irányai – benne az elektronizáción túl egyebek között az ügyvédi ellenőrzés, felelősség megnövekedése is – sokak számára kétségessé tehetik az egész jelenlegi cégbírósági rendszer jövőjét. Pedig – a professzor szerint – a cégbíráskodás alkotmányos garancia. Vitatható megoldásnak tartja egyebek közt a kft. és a zrt. törzstőkéjének leszállítását, illetőleg a társasági, valamint a csődtörvénynek más, így a vállalatvezetésre, a vezetők felelősségére vonatkozó bizonyos szabályait.

Szükségesnek nevezte az intézményes privatizáció lezárását. Szerinte az is helyeselhető, hogy a már privatizált, stratégiailag fontos cégeknél törvény biztosít az államnak egyfajta tájékozódási, véleményezési jogot. Hangsúlyozta: jó célokért született a vagyontörvény, de több szabálya felemásan rendez fontos kérdéseket. Így például: amennyire helyeselhető, hogy a kincstári vagyon egységes szervezetbe kerül, annyi kételkedésre adhat okot a kezelő szervezeti, részvénytársasági formája. Sárközy szerint ezt költségvetési szervre kellett volna bízni.

A tanácskozáson erőteljes bírálat érte a végrehajtási jogszabályokat, a gyakorta követhetetlen hatályba léptető rendelkezéseket és a sokszor módosított olyan „jogszabályszörnyeket”, mint a csődtörvény. De a magyar gazdasági jogrendszer kiépítettsége jobb, mint a környező kelet-közép-európai országokban – ez volt az általános vélemény. KK

Cégtörvény

Társasági törvény

Aranyrészvény megszüntetése

Vagyontörvény

Lex Mol

Cégtörvény

Társasági törvény

Aranyrészvény megszüntetése

Vagyontörvény

Lex Mol-->