Kkv-k esélynövelése a külpiacon

Újabb szakmai egyeztető fórum kezdte meg a munkáját: a napokban tartotta első ülését a külgazdasági kerekasztal. A tervek szerint az idén, az első fél évben még három kerekasztal-tanácskozást terveznek, s ezek mindegyikének megvan már a tematikája. A szakma, illetve az illetékes tárcák és állami szakintézmények képviselői megvitatják a külkereskedelmi és a tőkekihelyezési terület helyzetét, azt, hogy mit tehet, mit kellene az államnak tennie annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalatok külpiaci tevékenysége könnyebbé, egyszerűbbé, hatékonyabbá és nemzetközi mércével is versenyképesebbé váljon. Az elképzelések szerint egy javaslatcsomagot dolgoznak ki a kormány számára, s ezt beépítik a készülő új külgazdasági stratégiába. A szakma részéről a kezdeményező a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) volt, s a kormányzati oldalon a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a legfőbb partner.
Garamhegyi Ábel, a GKM szakállamtitkára, külgazdasági kormánybiztos szerint, ha napjainkban Magyarországon egy vállalkozásnak piacképes terméke, szolgáltatása van, és annak van fogadópiaca is, akkor az esetleg felmerülő finanszírozási probléma megoldható, erről az oldalról mind az Eximbank, mind a Mehib rendelkezik olyan forrásokkal, amelyekkel ezek a pénzintézetek képesek támogatni a külkereskedelemben érdekelt cégeket. Azt is hozzátette: a probléma sokkal inkább ott van, hogy a vállalkozások egy részének még nincs piacképes áruja, szolgáltatása, vagy nehezen találja meg ahhoz a vevőt.
Némileg másként látja ezt Dávid Imre, az MKSZ elnöke, aki az MTI-nek kifejtette: a piachoz jutás azt jelenti, hogy a Magyarországon működő multik beszállítói rendszerében tevékenykedő magyar kis- és középvállalkozások lehetőségeit, teljesítőképességüket bővíteni kell. A piacra jutáson pedig azt kell érteni, hogy a határon túl nyúló tevékenységekben a kkv-k exportjának növelését a kormányzat oldaláról a legkülönbözőbb eszközökkel kell támogatni. NVZs

Az exportképesség, a tőkekivitel és az innováció volt a téma. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy milyen eszközökkel kellene a kkv-kat segíteni abban, hogy versenyképesek legyenek a nemzetközi piacokon. Szóba került a kkv-k export-, illetve tőkekiviteli képessége, nevesítve az őket akadályozó tényezőket.

Második

A kereskedelemfejlesztés lesz a téma, azon belül is abban igyekeznek konszenzusra jutni, hogy ezt a feladatot állami vagy magánkezdeményezéssel kellene-e ellátni. Olyan kérdések mentén folyik majd a vita, hogy a versenyképesség növeléséhez több pénz kell-e, vagy mérsékeltebb működési vállalkozói költség.

Harmadik

A külgazdaság középtávú fejlesztése – külgazdasági stratégia – kerül terítékre, annak lehetséges és kívánatos irányai. A kérdés: milyen mértékben felelős a hazai üzleti környezetet meghatározó kormányzati, illetve a vállalkozók kezdeményező piaci magatartása a kkv-szféra hazai és nemzetközi sikereiért.

Negyedik

A kkv-k fejlesztésének irányait vizsgálják meg a résztvevők. A középpontban az áll majd: középtávon mennyire és milyen eszközökkel növelhető e szféra súlya és szerepe a duális szerkezetű magyar gazdaságban. Itt a tervek szerint egyben öszszegzik a sorozat eredményeit, s megfogalmazzák a konszenzusos ajánlást is.

Az exportképesség, a tőkekivitel és az innováció volt a téma. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy milyen eszközökkel kellene a kkv-kat segíteni abban, hogy versenyképesek legyenek a nemzetközi piacokon. Szóba került a kkv-k export-, illetve tőkekiviteli képessége, nevesítve az őket akadályozó tényezőket.

Második

A kereskedelemfejlesztés lesz a téma, azon belül is abban igyekeznek konszenzusra jutni, hogy ezt a feladatot állami vagy magánkezdeményezéssel kellene-e ellátni. Olyan kérdések mentén folyik majd a vita, hogy a versenyképesség növeléséhez több pénz kell-e, vagy mérsékeltebb működési vállalkozói költség.

Harmadik

A külgazdaság középtávú fejlesztése – külgazdasági stratégia – kerül terítékre, annak lehetséges és kívánatos irányai. A kérdés: milyen mértékben felelős a hazai üzleti környezetet meghatározó kormányzati, illetve a vállalkozók kezdeményező piaci magatartása a kkv-szféra hazai és nemzetközi sikereiért.

Negyedik

A kkv-k fejlesztésének irányait vizsgálják meg a résztvevők. A középpontban az áll majd: középtávon mennyire és milyen eszközökkel növelhető e szféra súlya és szerepe a duális szerkezetű magyar gazdaságban. Itt a tervek szerint egyben öszszegzik a sorozat eredményeit, s megfogalmazzák a konszenzusos ajánlást is. -->