Magyar gazdaság

Elkerülhető-e a válság?

Hiánypszichózis. Egész Kelet- és Közép-Európában feszülten figyelik a döntéshozók és az elemzők, vajon Románia, Bulgária és a balti államok meg tudnak-e birkózni a folyó fizetési mérleg egyre dagadó hiányából adódó gondokkal. Az unió legdinamikusabban növekvő tagállamai közé tartozó országokban a globális pénzügyi viharok miatt egyre nagyobb a kemény földet érés, vagyis a gazdasági növekedés hirtelen és drámai lelassulásából adódó komoly válság veszélye, és ez a térség egészére – így Magyarországra nézve is – hátrányos lenne (VG, március 27., 2. oldal).

A válságtünetek mind az öt országban hasonlók. Az utóbbi évek szédítő ütemű gazdasági növekedése a bérek és az import elszabadulásához vezetett, így a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya – és sok helyütt az infláció is – bőven két számjegyű szintre emelkedett, a lakosság veszélyes mértékben eladósodott. Ebben a helyzetben komoly válsághoz vezetne, ha a világgazdaság lassulása és a nemzetközi pénzügyi viharok miatt a befektetők hirtelen elzárnák a pénzcsapot.

Romániában 2007 eleje óta háromszorosára nőtt a folyó mérleg hiánya, emiatt az elmúlt hónapokban több hitelminősítő is stabilról negatívra módosította az ország kilátásait. Az infláció megfékezésére a bukaresti jegybank a héten ötven bázispontnyi kamatemelést hajtott végre, és további jelentős szigorítás is elképzelhető az év során. Az IMF szerint az államháztartási hiány növekedését is meg kell állítani, mert az ikerdeficit különösen sérülékennyé teszi Romániát.

A bolgár kormány öt éve folyamatosan többletet ér el az államháztartásban, hogy ezzel is csökkentse a 20 százalék körüli folyó mérleghiány kockázatait. A gazdaság azonban az EU értékelése szerint a túlhevülés jeleit mutatja, és ha ez folytatódik, akkor romlani fog az ország versenyképessége. A Baltikumban Lettországért aggódnak leginkább az elemzők: a GDP 2005–07 között két számjegyű ütemben nőtt, az infláció és a folyómérleg-hiány európai rekordszintre emelkedett, és Brüsszel szerint fennáll a kemény földet érés veszélye. Észtország és Litvánia esetében is tapasztalhatók a túlhevülés jelei, ezért az IMF és az EU szigorúbb fiskális politikát szorgalmaz.

Remény van azonban arra is, hogy különösebb megrázkódtatás nélkül sikerül fenntartható pályára állítani a szóban forgó öt gazdaságot. A GDP, a lakossági hitelállomány és az import növekedésének üteme a tavalyi második fél év óta a legtöbbjükben lassul, és az idén ennek folytatódására lehet számítani. A Fitch hitelminősítő cég – amely január végén negatívra rontotta a bolgár, a román, az észt és a lett kilátásokat – a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy „gyülekeznek a puha földet érésre utaló jelek”. Ennél biztosabbat azonban egyelőre senki sem mer mondani. VG





Adósságbomba

Romániában, Észtországban és Lettországban a külföldi bankokkal szemben fennálló adósság összege meghaladja a devizatartalékokét – derül ki az ING adataiból.

A bank elemzői szerint ez azért aggasztó, mert Oroszország, Argentína, Mexikó és Törökország röviddel a legutóbbi pénzügyi válságok előtt lépte át ezt a küszöböt.






A bank elemzői szerint ez azért aggasztó, mert Oroszország, Argentína, Mexikó és Törökország röviddel a legutóbbi pénzügyi válságok előtt lépte át ezt a küszöböt.

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek