Energia: Brüsszel csatát nyert

Nem tudtak megállapodni a tagállamok gazdasági kérdésekben illetékes miniszterei a legutóbbi tanácskozásukon a nagy energiaszolgáltatók vezetékes elosztóhálózatának leválasztásáról. Brüsszel taktikája viszont szemlátomást kezd beérni, mert a német E.On bejelentette, hogy kész megválni a vezetékes hálózatától, ráadásul az áramtermelő kapacitásának 20 százalékát is hajlandó eladni.

A miniszteri tanácsban folyó erőpróbát meghatározza, hogy kialakult egy nyolc tagállamból álló csoport, amely formailag képes lenne blokkolni az Európai Bizottságnak a vertikálisan integrált energiaszolgáltatók kapacitásainak feldarabolására irányuló törekvését. Az EUobserver jelentése szerint közöttük van Németország és Franciaország, a kisebbek közül pedig Ausztria, Bulgária, Görögország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. Ezek kormányainak áthidaló megoldása szerint az ágazatban tevékenykedő nagyvállalatok megtarthatnák mind az áramtermelő, mind az elosztókapacitásaikat, a két terület menedzsmentje azonban egymástól szigorúan elkülönítve tevékenykedne. A függetlenségüket szigorú szabályok szavatolnák, és egy semleges felügyelőtestület garantálná, hogy az elosztóhálózaton bármely szállító tudjon energiát továbbítani.

A francia és a német kormány – saját gáz- és áramszolgáltató nagyvállalataival a háta mögött – abban bízott, hogy együtt képesek visszaszorítani Brüsszelnek az adott szektor teljes liberalizálását célzó törekvéseit. Ez a remény azonban az E.On bejelentése nyomán most megrendülni látszik. Közleménye szerint a legnagyobb német energiaszolgáltató kész arra, hogy bizonyos aktívákat kölcsönösen kicseréljen jelenlegi versenytársaival.

A lépés hátterét vizsgálva egyes jelentések rámutatnak, hogy az E.On egy Brüsszel által indított – akár 7 milliárd eurós bírságot is maga után vonó – vizsgálat terhe alatt tört meg. A találgatások szerint a fejlemény azt jelzi, hogy hatásos lesz az unió taktikája, amelynek részeként egyfelől jogalkotási lépésekkel, másfelől trösztellenes vizsgálatokkal számolja fel az érintett kormányok és nagyvállalatok ellenállását. Ebben a játszmában az Európai Bizottság elsőként az E.Ont szemelte ki, és a német energiaszolgáltató óriás a többi érintett európai nagyvállalat, sőt Berlin rosszallása ellenére adta be a derekát. Peter Hintze, a német gazdasági minisztérium államtitkára azzal érvelt a brüsszeli tervek ellen, hogy az infrastruktúra működtetésében részt vevő hatalmas konglomerátumok között akkor sem lesz tiszta verseny, ha a mostani állami-félállami tulajdon helyébe magántulajdonú cégek lépnének. VG

Brüsszel elemezni fogja, hogy a szállítási és tárolói kapacitások – főleg a csővezetékek és a hatalmas tartályok – birtoklásában nem jön-e létre olyan regionális tulajdoni koncentráció, amely hátráltatná a versenyt.

Brüsszel elemezni fogja, hogy a szállítási és tárolói kapacitások – főleg a csővezetékek és a hatalmas tartályok – birtoklásában nem jön-e létre olyan regionális tulajdoni koncentráció, amely hátráltatná a versenyt.-->