Kritikák kereszttüzében a környezetügyi stratégia
Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a tárca a stratégiával paragdigmaváltást kezdeményez a környezetvédelemben a büntető-tiltó-mozgalmi jellegű eddigi korszak lezárásaként, egy közös, konszenzuson alapuló gondolkozás jegyében.
Viszkei György, az MGYOSZ környezetvédelmi bizottságának alelnöke elmondta: az anyag nagy vonalakban jó, de a konkrét intézkedések mögötti érdekek nem tiszták, ezek tisztázására szükség lenne.
Mőcsényi Miklós, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség főtitkára nehezményezte, hogy a tárca a védett állami erdők kezelését természetvédelmi vagyonkezelés alá vonná. Szerinte a dokumentum nem az ország, hanem a minisztérium stratégiája - tette hozzá.
Bak Julianna, az Országos Erdészeti Egyesület képviselője egyetértett abban, hogy a védett erdők az állami tulajdonú erdőgazdaságok kezében jó helyen vannak, a jogszabályokat ugyanúgy betartják, mint ahogy az a nemzeti park igazgatóságok tennék.
Kovács Kálmán jelezte: be kell látni, hogy az erdők szerepe az elmúlt több évszázados időszakot követően mára megváltozott. A gazdasági jelentőségről egyre inkább áttevődik a hangsúly a szén-dioxid megkötő, természeti sokféleséget fenntartó szerepre.
A tanácskozáson résztvevő szervezetek a stratégia alapelemeivel egyetértettek, üdvözölték a tárca konszenzuskereső hozzáállását.
A vitaanyag a "zöld demokrácia" megteremtésével a folyamatos párbeszéd és a környezeti adatok nyilvánosságát tűzi ki célul. A tárca a "környezettudatosság fokozása" című fejezetben az emberek pazarló fogyasztási szokásainak megváltoztatását, a "környezeti minőség" részben az erőforrások megőrzését, a "zöld kormányzás" elnevezésűben pedig az állam példamutató szerepét hangsúlyozza.
Miklós László, a Mol Zrt. vállalati kapcsolatok igazgatója a stratégiában foglalt klímavédelmi célokat ugyanakkor túl ambiciózusnak tartja. Szerinte Magyarország mozgástere az üvegház-hatósú gázok kibocsátásainak csökkentésében nem olyan nagy, mint ahogy azt a környezetvédelmi tárca gondolja.
Az életszínvonal javulásával, a GDP növekedésével óhatatlanul együtt jár az energiafelhasználás emelkedése, így a kibocsátások növekedése - vélekedett.
Hozzátette, hogy a Kiotói nemzetközi klímavédelmi egyezményben Spanyolország, Portugália pont emiatt nem csökkentési célokat alkudott ki, hanem a kibocsátás növekedésének a korlátozását.
Miklós László szerint kétséges a megújuló energiaforrásoknak szánt jelentős szerep is, véleménye alapján Magyarországon nincs sok lehetőség az alternatív energiaforrások kiaknázására. Kiemelte a sokat emlegetett geotermikus energiát, ami szerinte jelenleg nem jelent különösebben nagy potenciált. Még a Mol sem tudott geotermikus erőművet építeni - jegyezte meg, utalva az olajtársaság Zala-megyében meghiúsult kísérleteire.
Székely Anna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége részéről azt kifogásolta, hogy Magyarországon a szakmai és pénzügyi szabályok kiszámíthatatlanok, márpedig ez jelenleg a környezetipar piaci terjeszkedésének legnagyobb gátja.
