Fellépnek a hamisítás ellen

Együttműködés. A termékhamisítás elleni fellépés megerősítéséről állapodott meg kínai útján Kovács László, az EU adó- és vámügyi biztosa. Az Európai Bizottság magyar tagja abban egyezett meg az új kínai vámügyi miniszterrel, hogy közös akciótervet dolgoznak ki, amelyet a remények szerint az év végi EU–Kína csúcs hagy jóvá. „Az ázsiai országtól elvárjuk a kötelezettség- és felelősségvállalást a termékhamisítással szemben” – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Kovács László.

Az unióban lefoglalt kalózáruk 80 százaléka Kínából származik. A hamisítás terjedése már régóta nem csupán jogi probléma. Veszélyezteti a tagállamok, valamint az unió vám- és adóbevételeit, az eredeti termékek gyártóinak nyereségét és versenyképességét, tízezerszámra szüntet meg munkahelyeket, miközben biztonsági és egészségügyi problémákat is generál (hiszen a hamis gyógyszerek, élelmiszerek, játékok és autóalkatrészek a fogyasztók biztonságát, egészségét, időnként életét is veszélyeztetik).

Az EU 2005-ben vám-együttműködési megállapodást írt alá Kínával, s azóta Peking tett is lépéseket – ismerte el a biztos. Bűncselekménnyé nyilvánította a kalóztermékek gyártását és forgalomba hozatalát, s bevezette az exportellenőrzést, szintén a hamis áruk kiszűrése céljával. Ezeknek az intézkedéseknek a gyakorlati végrehajtását azonban erősíteni kell, hiszen például az exportellenőrzés ma még csak szórványos, ezt tehát rendszeressé szükséges tenni. Megállapodtak arról, hogy fokozzák a vámszervek közötti együttműködést, s az EU képzési és technikai segítséget nyújt a kínai vámosoknak. Abban is egyetértettek, hogy folytatják a tavaly megkezdett kísérleti projektet Sencsen, Rotterdam és az angliai Felixstowe kikötői között, amelyben elektronikusan küldenek egymásnak információkat az induló hajókról. Az intelligens szállítási útvonalnak nevezett rendszer kibővítése is napirenden van, Sanghaj és Hongkong, illetve európai részről Hamburg és Antwerpen bevonásával.

A vámügyi megállapodásokat egyébként az Európai Bizottság történetében páratlan „kivonulás” keretében hozták tető alá. Az európai integráció megalakulása óta még soha nem fordult elő, hogy az elnök és kilenc bizottsági tag egyszerre látogat el egy olyan országba, amely nem tagja az EU-nak. A mostani út tehát jól mutatja, Kína mennyire fontos stratégiai partnere az uniónak. Ezt a magas szintű intézményi párbeszéd kialakítása is igazolja: a tervek szerint ezentúl évente kétszer folytatnak csúcsszintű dialógust.

A tárgyalásokon a termékhamisítás mellett a kétoldalú kereskedelemben kialakult hatalmas (tavaly már 160 milliárd euróra rúgó) európai deficit állt leginkább a középpontban. Ennek oka nyilvánvalóan nem az EU-s cégek versenyképességének a gyengesége, hiszen más relációkban az uniós külkereskedelem többletet mutat fel. A gond az, hogy miközben a kínai cégek teljesen szabadon tevékenykedhetnek az unióban, addig az európai vállalatok kínai jelenlétéről ez korántsem mondható el.

Tibet ügye szóba került a tárgyalásokon, de nem dominált. Barroso bizottsági elnök kifejtette, hogy a bizottság elismeri az egy Kína elvét, az ázsiai ország területi integritását és egységét, s nem támogatja a pekingi olimpia bojkottját. UGy